A villamosenergia-ellátás biztonsága ismét a figyelem középpontjába került Magyarországon. A 2026. augusztus 1-jén megjelent új szabályozás válsághelyzet vagy annak veszélye esetén lehetővé teszi, hogy az átviteli rendszerirányító a nagyfogyasztókat villamosenergia-felhasználásuk csökkentésére szólítsa fel, illetve utasítsa. Amennyiben az érintett fogyasztó ennek ismételt felszólításra sem tesz eleget, ideiglenesen akár a villamosenergia-szolgáltatásból is kikapcsolható.
A rendelkezések közvetlenül a legalább 0,5 MW lekötött teljesítménnyel rendelkező felhasználókat érintik, a kialakult helyzet azonban az egész ingatlanpiac számára világos üzenetet hordoz: a tudatos és felelősségteljes energiafelhasználás ma már nem csupán fenntarthatósági vagy költségoptimalizálási kérdés, hanem az ellátásbiztonság fenntartásának egyikfontos eszköze is.
A kereskedelmi ingatlanok, köztük az irodaházak és bevásárlóközpontok jelentős energiafogyasztók. Számos műszaki berendezésük a nap 24 órájában működik, miközben az üzemeltetőknek a bérlői igényeket, a vásárlói komfortot és az épületek biztonságos működését is folyamatosan biztosítaniuk kell.
Arról, hogy mit tehetnek ebben a helyzetben a property managerek, és hogyan készültfel az ESTON Property Management csapata, Pintér Dániellel, az ESTON Property-és Projektmenedzsment divíziójának vezetőjével beszélgettünk.
Az ESTON Property Management csapata már az állami intézkedések bejelentése előtt megkezdte a lehetséges fogyasztáscsökkentési megoldások feltérképezését. Az elkészült stratégia több lépcsőben határozza meg a végrehajtható intézkedéseket, azok várható eredményét és az épülethasználókra gyakorolt hatását.
Elsőként azokat a gyorsan megvalósítható változtatásokat érdemes bevezetni, amelyek nem, vagy csak minimálisan befolyásolják a bérlői és vásárlói élményt. Ilyen lehet például a nélkülözhető reklám-, dekorációs és tájékoztató világítás lekapcsolása, valamint egyes takarítási és üzemeltetési folyamatok átszervezése.
Ezek az intézkedések szinte észrevétlenek az épület használói számára, önmagukban azonban jellemzően csak 1-2 százalékos fogyasztás csökkenést eredményeznek. Az érdemi megtakarításhoz ezért egy következő szinten már a nagyobb energiaigényű rendszerek működését is felül kell vizsgálni.
„Az első intézkedések még nem érintik közvetlenül az épület használóit. Egy bizonyos ponton túl azonban már olyan rendszerek működéséhez kell hozzányúlnunk, amelyek a bérlői vagy vásárlói komfortot is befolyásolhatják. Itt válik igazán fontossá a property manager szakértelme és az épület működésének alapos ismerete” –mondta Pintér Dániel.
A következő lépcsőben olyan területeket kell megvizsgálni, mint a közös helyiségek hűtése és világítása, a központi gépészeti rendszerek teljesítménye, valamint azok működési időszaka.
A hűtési hőmérséklet akár egyetlen Celsius-fokkal történő módosítása is néhány százalékos fogyasztáscsökkenést eredményezhet. Háromfokos változtatás esetén pedig – az adott épület műszaki adottságaitól, kihasználtságától és a külső körülményektől függően – akár 10 százalékot meghaladó megtakarítás is elérhető lehet.
Ezek a beavatkozások azonban már közvetlenül érinthetik az épülethasználók komfortérzetét. Az ingatlanüzemeltető feladata ezért nem pusztán az energiafelhasználás csökkentése, hanem az energiatakarékosság, a biztonságos működés és a megfelelő szolgáltatási színvonal közötti egyensúly kialakítása.
Egyetlen szervezet által használt ingatlannál viszonylag gyorsan meghozható a fogyasztás csökkentésről szóló központi döntés. Egy több-bérlős irodaházban vagy bevásárlóközpontban azonban ennél jóval összetettebb a helyzet.
Az egyes bérlők eltérő munkarenddel, technológiával és komfortigénnyel rendelkezhetnek. Míg az egyik vállalkozás számára elfogadható a magasabb beltéri hőmérséklet, egy másik bérlő működését vagy munkafolyamatait ugyanez már hátrányosan befolyásolhatja. Az energiamegtakarítással kapcsolatos prioritások és az együttműködési hajlandóság is eltérő lehet.
„Több-bérlős ingatlanok esetében nem lehet egyetlen döntéssel megoldani a problémát. A property managernek ismernie kell az egyes bérlők működését, folyamatosan egyeztetnie kell velük, és olyan megoldást kell kialakítania, amely valódi megtakarítást eredményez, miközben nem lehetetleníti el az épület használóit” –emelte ki Pintér Dániel.
A sikeres végrehajtáshoz ezért a műszaki intézkedések önmagukban nem elegendők.Világos kommunikációra, a bérlők bevonására és közösen elfogadott prioritásokrais szükség van.
Az energiamegtakarítási lehetőségeket minden ingatlan esetében egyedileg kell megvizsgálni. Egy bevásárlóközpontban például különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket forgalmazó vagy tároló bérlők. A hűtési és gépészeti rendszerek módosítása nem veszélyeztetheti az áruk minőségét, és nem befolyásolhatja az élelmiszer-biztonsági előírások teljesülését.
Az irodaházaknál ezzel szemben a munkafolyamatokat, az eltérő munkaidőt, a területek aktuális kihasználtságát és az egyedi bérlői elvárásokat kell részletesen feltérképezni.
Mindez aprólékos és folyamatos munkát igényel. A műszaki adatok és fogyasztási görbék elemzése mellett pontosan ismerni kell az épület és az egyes bérlemények mindennapi működését is. Az ESTON csapata ezért minden kezelt ingatlannál külön vizsgálja a megvalósítható intézkedéseket, azok várható megtakarítását és működési következményeit.
Az ESTON által üzemeltetett 14 retail ingatlan villamosenergia-felhasználása a rendelkezésre álló adatok alapján éves szinten várhatóan megközelíti a 45,6GWh-t. Ez átlagosan havi mintegy 3,8 GWh villamos energiát jelent.
Ekkora volumen mellett már néhány százalékos csökkenés is jelentős mennyiségű energiát képvisel. Egy 1 százalékos megtakarítás éves szinten közel 456 MWh, míg 10 százalék megközelítőleg 4,6 GWh villamos energiának felel meg. Az ESTON által a múlt héten, illetve hétfőn bevezetett változásoknak köszönhetően tervezetten 1GWh megtakarítást sikerül elérni.
Az épületspecifikus intézkedések összehangolásával – például a működési időszakok felülvizsgálatával, a világítás és a gépészeti rendszerek optimalizálásával, a hűtési beállítások módosításával és a bérlők aktív bevonásával – egyes ingatlanoknál akár kétszámjegyű fogyasztáscsökkentés is elérhető lehet.
A jelenlegi energiahelyzet ismét rámutat arra, hogy a property management jóval többet jelent a műszaki rendszerek mindennapi működtetésénél. Az üzemeltetőknek gyorsan kell reagálniuk, össze kell hangolniuk a tulajdonosi, bérlői és üzemeltetési szempontokat, valamint mérhető eredményt hozó intézkedéseket kell kidolgozniuk.
Az ESTON jelentős szakmai erőforrást fordít arra, hogy kezelt ingatlanjaiban a lehető legnagyobb energiamegtakarítást érje el, miközben megőrzi az épületek biztonságos működését és a bérlői szolgáltatások megfelelő színvonalát.
„Bízunk benne, hogy az ingatlanpiac szereplői felelősségteljesen és lehetőség szerint önkéntesen járulnak hozzá a fogyasztás csökkentéséhez. Ha minden üzemeltető megteszi a saját portfóliójában a szakmailag indokolt lépéseket, azzal nemcsak az egyes épületek működését optimalizáljuk, hanem a magyar gazdaság és az ország energiaellátásának stabilitását is támogatjuk” – foglalta össze Pintér Dániel.
A szabályozási rész alapja a Magyar Közlönyben megjelent118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet.
Megújul a Szerémi Irodaház, amelyet a közelmúltban vásárolt meg Magyarország vezető ingatlancége, a WING Zrt.
2025 meghatározó év volt az ESTON számára. Több mint három évtizedes piaci jelenlétére építve a vállalat minden üzletágában kézzelfogható fejlődést, bővülést és szakmai sikereket ért el, miközben továbbra is az integrált szemlélet és a hosszú távú értékteremtés maradt a működés alapja.
.png)
A fenntarthatósági szempontok az elmúlt években az irodapiac egyik meghatározó témájává váltak.
Így megkapja legfrissebb híreinket és elemzéseinket közvetlenül a postaládájába.
