A rendszerváltást követően a budapesti belső ipari zónák radikális átalakuláson mentek keresztül. Egyes helyeken már csak mementónak maradt egy-egy ipari műemlék. Vadonatúj irodaházak, lakóházak és bevásárlóközpontok nőttek ki a földből. Körutunk során bejárjuk a Váci utat, a Soroksári utat, megfordulunk Csepelen, majd a Budafoki úton, de érintjük Kőbányát, Zuglót és Óbudát is.
A budapesti ipari övezetek egyrészt a klasszikus belváros és a belső lakónegyedek, valamint a lakótelepek és külvárosok között helyezkedtek el. Másrészt az M0-ás vonzáskörzetében is kialakult egy jelentősebb gyárövezet. A belső iparzóna a rendszerváltás után totális funkcióváltáson ment keresztül. Alapvetően a gyárépületek lebontásra kerültek, kisebb részüket rehabilitálták, akár ipari műemlékként is, mint a régi világ mementója. Az iroda- és kisebb részben lakófunkció által kiszorított ipari tevékenység pedig az M0-ás környékére települt ki, jelentős logisztikai központokkal és főleg raktározási funkcióval. E tekintetben az agglomeráció szerepe is felértékelődött, itt említhetjük meg például a szentendrei ipari park benépesülését, avagy a BITEP-et, azaz a Budaörsi Ipari és Technológiai Parkot.
Váci út, a sikertörténet
Budapest gazdasági és társadalmi fejlődése során számos jelentős ipari zóna alakult ki, ahol kisebb-nagyobb gyárak üzemeltek. A barnaövezetek jelentős része mára funkció nélkül maradt, és megújításra vár. Az egyik legjelentősebb rozsdaövezet volt a Váci út térsége, ahol szinte egyetlen gyárépület sem maradt – illetve a régi ipari ingatlan-állomány kis része műemlék-épületként él tovább más funkcióval –, és a funkcióváltásnak köszönhetően kialakult a már ismert irodafolyosó. „A totális átalakulásra azért is volt szükség, mert a régi ingatlanállomány már nem felelt meg a modern városfejlesztés követelményeinek és igényeinek, ráadásul ezt az övezetet lakónegyedek veszik körbe, így érthetően további ipari termelésre alkalmatlanná váltak” – mondja szakértőnk, Kiss Ernő, az Eston International társigazgatója, az Ipari és Befektetési Ingatlanok Divízió vezetője.
A Soroksári út mostoha sorsa
Érdemes megemlíteni a Soroksári utat, amely méretét és épületállományát tekintve méltó párja lehetne a Váci útnak. A Soroksári út azonban a rendszerváltozás után nem futott be akkora „karriert”, mint a Váci út. Pedig mindkét utca korábban ipari övezetként funkcionált, és a városszerkezeti térképre pillantva hasonló karakterrel rendelkezik. Azonban a Soroksári út lokációját és megközelíthetőségét tekintve rosszabb pozícióban van, mint a Váci út. Így például nincs metrója. Bár a HÉV bizonyos mértékig pótolhatná ezt a hiányt, azonban mivel a felszínen közlekedik, inkább elzárja a Duna és a Soroksári út közötti szakaszt, ahol pedig nagyszerű lehetőségek lennének új funkcióval megáldott épületek kialakítására. „Vagyis a Soroksári út féloldalasnak tekinthető, csak a bal oldalon lehetséges nagyobb fejlesztések kialakítása. Mindenesetre nagy mennyiségű rehabilitálandó tömbök halmozódtak fel itt, amelyeknek – ha megtalálják a megfelelő funkciót – nagy jövőt jósolunk” – teszi hozzá Kiss Ernő. Az egyes villamos tervezett meghosszabbítása is javítaná a tömegközlekedést, és Dél-Budával aktívan összekapcsolná a Soroksári út vonzáskörzetét. A Rákóczi és Gubacsi hidak környékén lévő területek is még sorsukra és tőkeerős fejlesztőkre várakoznak.
Weiss Manfréd nyomában
Az ipari övezetek közül az egyik legnagyobb karriert Csepel futotta be, amely azóta is viszonylag zárt egységet, kompakt övezetet jelent. Ez az egység főként annak köszönhető, hogy a sziget mintegy zárványként különül el a várostól, másrészt hiába fogalmazódtak meg nagyszabású tervek Csepel hatalmas szabad területeivel kapcsolatban, amely akár más irányú jövőt biztosíthatnának az itteni ipari övezetnek, egyelőre a válságnak és a politikai vitáknak köszönhetően még semmi nem valósult meg. „Ráadásul a szétaprózódott tulajdonviszonyok sem segítik elő, hogy a gyárnegyed hasznosítási lehetőségeit újraértelmezzék. Ezért az ipari épületek nagy részben megtartották eredeti funkciójukat, néhány új épület is épült, de többnyire az eredeti állományt csinosítgatják, több-kevesebb sikerrel karban tartják. Mindenesetre megállt az idő, még ha a közelben át is adták a Csepeli Szennyvíztisztítót” – magyarázza Kiss Ernő. Mivel az eredeti funkciókat megőrizték, ezért elsősorban gyártási, illetve másodsorban logisztikai tevékenységre, raktározási funkcióra alkalmas a terület, azonban a nehezen megközelíthetőség ez ellen hat. Hiszen az M0-ás környékén kialakuló logisztikai övezetek óriási előnnyel indulnak, de a city logisztikán (városi logisztikán) belül is jobb desztinációkat lehet találni.
A city logisztika nyomában
A Hungária körgyűrűn elszórtan kisebb-nagyobb gyárak működtek anno, a lerombolt épületek helyén pedig már megjelent az irodafunkció. A Váci út telítődése után az irodafejlesztők a válság elmúlásával új lokációkat helyeznek majd előtérbe, és a Hungária körgyűrű is a lehetséges célterületek között szerepel. A körgyűrű közelében lévő, de azon kívül eső területek elhelyezkedése és jó megközelíthetősége miatt megjelent a city logisztika is a régi ipari övezetben. Így az Illatos-Táblás-Gubacsi utcák régiójában új raktárak, üzemek épültek, amelyek főként belső ellátó központokként működnek, vagy éppen könnyűipari funkciót látnak el. A city logisztika megtelepülése a III. kerületben is tetten érhető, így a Bécsi út-Vörösvári út-Szentendrei út-Törökkői utca vonzáskörzetében is erős a raktárjelenlét, markáns könnyűipari tevékenység figyelhető meg. Azonban főleg az elhelyezkedése miatt, itt meglehetősen lokális volt a piac, azaz a jelen lévő cégeknek Budapest egyéb hasonló ipari régiói nem nagyon tudtak telephely-alternatívát kínálni. Az új Megyeri híd átadásával viszont észrevehető tendencia lett, hogy az észak-budai zóna ipari ingatlan felhasználóinak egy része Észak-Pest felé mozdult el” – kalauzol minket tovább a budapesti barnaövezetekben az Eston szakértője.
Egyéb rozsdaövezetek
Zugló a sűrű beépítésű bérházas övezet mellett jelentős kertvárosi és családi házas zónákkal rendelkezik, valamint jelentős ipari épületállomány is megtalálható itt. A gyártelepek esetében a rozsdaövezetek klasszikus átalakulása figyelhető meg, hiszen az ipari épületeket lebontották és lakóingatlan-fejlesztésekbe kezdtek a rehabilitált területeken. Kőbánya szintén óriási ipari övezetekkel rendelkezik, itt egyes helyeken megmaradt az eredeti funkció, elég, ha csak a Dreher sörgyár legendás múltjára és sikeres jelenére gondolunk, de például a Balkán utcában az OTP új fejlesztésének köszönhetően lakófunkció is megtelepült. Az Óbudai szigeten – a hely szelleméből fakadóan – eredetileg hajógyári tevékenységet folytattak, majd raktározás céljára hasznosították az épületeket, valamint az utóbbi évtizedben szórakoztató funkció is megjelent – egyre-másra nyíltak a kerthelyiségek. Jelenleg az ide tervezett megaprojekt, az ún. Álomsziget a válságnak és egyéb problémáknak köszönhetően csipkerózsika-álmát alussza.
Dél-Buda
Dél-Budán nem alakultak ki a pesti oldalhoz hasonló óriási ipari övezetek, itt a termelő funkciók kisebb területekre koncentrálódtak a múltban. Ebben az övezetben inkább a Váci út fejlődési útja járható, vagyis egyre inkább teret hódít az irodafunkció, elég csak a Külső Budafoki úton megépült irodaházakra gondolni, avagy Közép-Kelet Európa első innovációs és technológiai iroda parkjára, az Infoparkra. Emellett lakófunkció váltja fel az ipari tevékenységet, vagy esetleg a régi épületek kereskedelmi szerepkörben élednek újjá, mint a Hengermalom utcában 2006-ban megnyitott Újbuda Center esetében is.
Szakmák szerint is csoportosíthatók
Érdekes gazdaság- és kultúrtörténeti jelenség, hogy a főváros különböző pontjain megtelepedő ipari funkciók akár gazdasági ágazatok és szakmák szerint is markánsan megkülönböztethetők. Így például a Mester utca-Vágóhíd utca a húsosok környékeként híresült el anno. Gondoljunk csak az 1927-ben épült Borjúvásárcsarnokra, amely a WING fejlesztésének eredményeként újult meg, mint egyedülálló loft-irodakomplexum, miközben mellé illesztettek egy vadonatúj irodaházat is. A Soroksári út belső szakasza pedig a malomipar fellegváraként vált ismertté a történelemben. A hajdani 1880-ban épült Gizella Malom egyes épületeinek felhasználásával épült meg a Mill Loft, amely, ahogy a neve is jelzi, számos loftlakást tartalmaz. A Váci út északi szakaszán pedig a gépgyártás volt a fő ipari ágazat, például itt működött az Elzett gyára. Kőbánya a sörgyártás hazája, amelyet jelez az Európában is egyedülálló, jelenleg sajnos kihasználatlan, de fantasztikus alagútrendszer is.
Forrás: iroda.hu-csoport