Címke: Budapest

Sikeres irodabérleti tárgyalás rekordidő alatt: hatékony bérlőképviselet a gyakorlatban

Az Eston International már húsz éve kínál bérlőképviseleti szolgáltatást ügyfelei számára. A cég ezen üzletágának legfrissebb sikere a First Data Magyarország Kft. irodabérleti szerződésének újratárgyalása a BSR Center irodaházban, melyet az Eston a Váci úti irodarégió teljes körű átvilágításával párhuzamosan menedzselt.

„Büszkék vagyunk rá, hogy a First Data számára optimális irodahasználati megállapodást rekord gyorsasággal, három hónapon belül sikerült mind a bérlő mind a bérbeadó megelégedésére lezárni, mindezt úgy, hogy a piacon elérhető reális alternatívák felkutatása és kiértékelése a tárgyalásokkal párhuzamosan megtörtént.” – nyilatkozta Salamon Adorján, az Eston International Zrt. elnök-vezérigazgatója. A cégvezető hozzátette, hogy az adott bérlőképviseleti megbízás gyors sikerében nagy szerepet játszott az Eston tanácsadói csapatának és a First Data budapesti valamint londoni vezetőinek hatékony együttműködése. Az iroda-keresés a Váci úti irodafolyosóra fókuszált, mivel az ingatlan kiváló megközelíthetősége mellett a bérlő ügyfélkörének fizikai közelsége is kiemelt szempont volt. A First Data 2010 óta a BSR Center bérlője.

„A számunkra megfelelő iroda kiválasztásánál a költséghatékonysági és az ergonómiai szempontok egyaránt fontosak voltak, a BSR Center üzleti ajánlata és az épület minőségi kialakítása pedig tükrözte elvárásainkat. A tárgyalások ilyen gyors lezárása ugyanakkor felülmúlta előzetes elképzeléseinket.” – mondta el Barkóczi János, a Firts Data üzemeltetési vezetője.

A fővárosi modern bériroda állomány meghaladja a 2,5 millió négyzetmétert, melynek valamivel kevesebb, mint egyötöde bérlőre vár. „A számok alapján úgy tűnik, hogy a kínálati nyomás alatt lévő piacon a bérlőknek nem jelenthet túl nagy kihívást a számukra megfelelő bérleményt találni, és arra megállapodást kötni. A gyakorlatban azonban nem standard ajánlatok érkeznek a felmerülő igényekre, így a lehetőségek összevetése, az üzleti ajánlatok kiértékelése és a tárgyalások hatékony levezetése megfelelő piacismeretet és szakértelmet kíván. Az Eston International bérlőképviseleti szolgáltatása pontosan ezzel segíti ügyfeleit az irodahasználati feltételek optimálásában.” – foglalta össze Salamon Adorján, az Eston International Zrt. elnök-vezérigazgatója.

 

Háttér-információ:

A First Data piacvezető az elektronikus pénzügyi szolgáltatások terén; a vállalat több mint 50 országban biztosítja ügyfelei – bankok, kereskedők és kormányszervek – számára a biztonságos, gyors és megbízható elektronikus fizetés számos formáját. A First Data helyi és regionális igényekre szabva kínálja széleskörű fizetési megoldásait. A magyar FD iroda a többi közép-európai irodával együttműködve, határokon átívelő (cross border) együttműködés keretében nyújt teljes körű kártyakibocsátási és -elfogadói szolgáltatást a pénzintézeteknek és kereskedőknek, beleértve a betéti, hitel, terheléses (charge), hűség (loyalty) és előre feltöltött (prepaid) kártyák kibocsátását, az ATM, POS elfogadói valamint internetes tranzakciókat (e-commerce).

A müncheni alapítású GLL Real Estate Partners GmbH (GLL) 2000 óta tevékenykedik az ingatlanpiacon. A Nyugat-Európában, Közép-Kelet Európában, az Egyesült Államokban és Latin-Amerikában befektető vállalatcsoport ingatlanalapjai által kezelt portfolió értéke meghaladja a 4 milliárd eurót. A csoport befektetői között nyugdíjalapok, biztosítási vállalatok és független befektetők szerepelnek. A GLL budapesti portfoliójában található egyebek mellett a Bank Center, a Roosevelt 7/8 Irodaház, a Park Átrium, a BSR Center és a Népliget Center is. www.gll-partners.com

A BSR Center 25.000 m2-es A kategóriás irodaház a Váci úti irodafolyosón, mely 2007-ben épült. Az épület jelenleg 82%-ban bérbe adott, legnagyobb bérlői az AXA csoport Magyarország, az Erste Bank és a Magyar Államkincstár. www.bsr-center.hu

A húszéves fennállását idén ünneplő Eston International teljes körű megoldásokat kínál ügyfeleinek az üzleti ingatlanok valamennyi területén. Az Eston közvetítői, értékelői és tanácsadói tevékenysége mellett 2012-től már integrált ingatlanüzemeltetési szolgáltatást is kínál; tevékenységi területe a kereskedelmi ingatlanok valamennyi részpiacára kiterjed az irodáktól a raktározási ingatlanokig, az üzlethelyiségektől a fejlesztési és befektetési célú ingatlanokig. Az Eston a Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ) és a Budapesti Ingatlan-tanácsadók Egyeztető Fórumának (BRF) tagja; szakmai elismerései mellett (az „Év Ingatlanforgalmazója”, „Best Cerean”, az „Év Ingatlanértékelője” és a BBJ által adományozott „Legjobb ingatlan-tanácsadó”) 2013-ban negyedik alkalommal díjazták a „Business Superbrands” címmel.

Ritka, mint a pesti ingatlanfejlesztés

Bár talán némi túlzás azt állítani, hogy semmi nem épül az országban, mindenesetre a látszat valóban ez. Egy-egy kisebb-nagyobb irodaház, bevásárlóközpont vagy ipari csarnok átadásáról, egykor leállt és hónapokig vagy akár évekig betontorzóként vegetáló projektek újraindulásáról, félkész fejlesztések belendüléséről és grandiózus beruházások átadási idejének folyamatos csúsztatásáról persze hallani, de tényleges új fejlesztésekből csak elvétve akad. A jelenség okai ismertek és érthetőek, ezért érdemes inkább annak örülni, ha lassabban és csúszásokkal tűzdelve, de végül néhány új fejlesztés valóban átadásra kerül.

Nehéz helyzetben van az, aki bármi újat igyekszik hozzátenni a fejlesztés alatt lévő magyarországi és elsősorban budapesti ingatlanfejlesztési projektek már unalomig ismételt listájához. Ahogy a 2011-es év sem a bokrétaünnepségektől volt hangos hazánkban, úgy igaz ez 2012-re, és előreláthatólag az lesz 2013-2014-re is, hiszen a két év múlva véglegesen átadásra kerülő fejlesztéseket az idei évben már erősen meg kellene alapozni. Pozitívum azonban, hogy a válságból eddig eltelt évek bebizonyították, ha nem is számolatlanul, de minőségi, jó feltételeket és kiváló lokációt kínáló projektekre a legmélyebb válság közepén is van igény. Ez az igény pedig nemcsak nálunk szerencsésebb gazdasági potenciállal bíró országokban jelentkezik, hanem itthon is. Azok a fejlesztők, beruházók és nem utolsósorban a bérlőik, akik mindig is az elsők között alkalmazkodtak ahhoz, amikor minőségi váltás történt a piacon, most is ezt teszik. Szinte közhely, hogy Budapesten közel 600 ezer négyzetméternyi “A” kategóriás irodaterület áll üresen, és kiskereskedelmi egységek tucatjai keresik új bérlőiket még a legfelkapottabb bevásárlóközpon­tokban is. Az a maximum tucatnyi fejlesztő azonban, aki az elmúlt és a következő néhány évben kezdett valódi új fejlesztésbe, már nem az egykor ismert “laza” játékszabályok szerint teszi ezt. Akik most fejlesztenek, sokat kockáztatnak, ezért jó esetben pontosan tudják, hogy mit csinálnak. A spekulatív beruházások teljesen más szintjére lépett a piac.Ha valaki úgy érzékeli, hogy a magazinunkban (ReEource Ingatlaninfó jún-júliusi száma) közzétett lista – elsősorban a kiskereskedelmi fejlesztésekről szóló fejezetében – hiányos, annak teljesen igaza van. Egyes, már régóta ismert és köztudottan a fejlesztés valamely szakaszában lévő projekteket a képviselő különböző okok miatt nem kívántak külön reklámozni. Így többek között a végeláthatatlan történetű CET-et, a Futureal Etele City Centerét, az ECE Aquincum Központját vagy a Docler Holding luxusáruházát, az Il Bacio-t, illetve a már elkészült, de még csak részlegesen átadott VÁCI1-et csak itt említjük meg.

A számtalan, évek óta csak látványterveken létező és talán soha, vagy csak a távoli jövőben megvalósuló projekt, valamint az egész városrészeket megújító, több hektárnyi beruházást vizionáló “mixed-use”, vagyis több funkciót magukban foglaló fejlesztési koncepciók mellett azonban találni valóban épülő beruházásokat is. A várható átadásuk és működésük tekintetében a legbiztosabb projektek között szerepel a Skanska Green House-a a maga közel 18 ezer négyzetméterével, valamint a WING Hegyvidék Központja a maga 5 ezer négyzetméternyi bérbe adható területével. Persze ezeket a projektet sem kerülték el a nehézségek, így ezek sem az eredetileg tervezett időpontokban kerülnek átadásra, de legalább 2012-ben már (szinte) biztosan átadják őket. Folyik a fejlesztés a Futureal háza táján is. Az egyik legnagyobb magyar tulajdonú ingatlanfejlesztő jelenleg két irodaházzal is szerepel a listán. Folytatódik a Corvin Negyedben a következő ütemek építése, illetve a bontás végeztével elkezdődhet a Váci úti K4 Office Towers építése is, melynek egyik fele “built-to-suit”, a másik fele pedig bérirodaház lesz. Az irodapiaci fejlesztések terén érdekelt még a Raiffeisen evolution, akik a Kerepesi Business Park projektjüket még mindig 2014-es átadással tervezik, továbbá az Ablon is melegen tartja a Lomb és a Newage fantázia nevű Business Centereit. A legnagyobbakhoz hasonlóan a Codic is két irodaházat tervez a továbbiakban: a V48-at a Váci úti irodafolyosóra, a Margit Cornert pedig Belbudára.

Bár még egyáltalán nem tért magához a logisztikai központok és ipari parkok piaca sem, a legstabilabb szereplőket ez nem riasztja vissza a fejlesztésektől. A Budapest vonzáskörzetéhez tartozó részpiacon az Ablon, a WING és a Goodman tervez fejlesztéseket. Vidéken pedig több kisebb-nagyobb helyi beruházás mellett, melyek jelentős része Győrhöz és Kecskeméthez, vagyis az AUDI és a Mercedes gyáraihoz köthető, a Polgár Ipari Park tűnik aktívnak.

Forrás: REsourceinfo

Miért nem történt semmi a Szabadság téri MTV-székházzal?

A gazdasági válság miatt némi csúszással, csak jövőre kezdhetik el a Szabadság téri volt MTV-székház, az egykori Tőzsdepalota újjáépítését – írja a Magyar Hírlap szerdán.

Az épület három éve áll üresen, akkor költözött ki onnan a Magyar Televízió, amely mintegy ötven évig használta az ingatlant.

Az épületet a magyar államtól hat éve megvásárló kanadai befektetési csoport munkatársa a lapnak elmondta: jövőre kezdődhet el a 130 millió euróra becsült rekonstrukció, amelyre másfél éve megkapta az engedélyt az új tulajdonos.

Forrás: MTI

A képviselők a metró fölé költöznének

A házőrség, 2014-től pedig a képviselők irodái működhetnek abban a Parlament mellett álló irodaházban, amelyet most 1 milliárd forintért akar megszerezni az állam. Az ár abból a szempontból soknak tűnik, hogy az épületnek most is a nemzeti vagyonkezelő a többségi tulajdonosa. A Steindl Imre Programot irányító Wachsler Tamás azt mondta: az épületnek csak a szerkezetét hagynák meg, aztán izgalmas, a térhez illeszkedő homlokzatot kapna, amely sem a hetvenes éveket, sem a háború előtti időket nem akarná megidézni. Az épület nevét adó Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) súlyos adósságokkal küzd, úgyhogy ha pénzt is kap az épületért, az összeg nagy részét ezek visszafizetésére kell fordítania.

Egymilliárd forintot szán a kormány arra, hogy megszerezze a Kossuth téren a MTESZ-székháznak nevezett irodaház tulajdonjogát. A tegnap megjelent kormányhatározat szerint a metrókijárat fölé épült ingatlan is bekerülne a Kossuth tér rendezését célzó Steindl Imre Programba, és helyreállítanák a homlokzatát.

A hetvenes évek elején épült ház valószínűleg csak fekvése miatt ilyen értékes, ma az ott dolgozók egybehangzó véleménye szerint rémisztő műszaki állapotban van. Hosszú ideig a négy liftből már csak egy működött, egy idő után az is csak fölfelé járt, mondta az egyik ott működő iroda alkalmazottja. Most kettőt megcsináltak, próbaüzemben működnek. Miután a hetedik emeletre nem szívesen gyalogol fel senki, ez is szerepet játszhatott abban, hogy az épület hetedik emeletén lévő, széles körben ismert és kedvelt menza megszűnt. Egy másik dolgozó azt mondta, minden télnek úgy futnak neki, hogy nem biztos, hogy a kazánok működni fognak.

Az állam a többségi tulajdonos

Az egymilliárdos összeg önmagában is soknak tűnik, úgy pedig még inkább az, hogy az épületnek jelenleg is az állam a többségi tulajdonosa. Bár az épületet MTESZ-székháznak nevezi a kormányhatározat is, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) az 1945 négyzetméteres ingatlanban csak 1/1945 tulajdoni hányaddal rendelkezik. A többségi tulajdonos a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (1500/1945), résztulajdonos még (143/1945 arányban) az ugyancsak az épületben működő Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Kossuth tér 6-8 Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. (302/1945)

A kormányhatározat alapján két alapvető kérdés merül fel: milyen célra akarja használni az állam, amiért megéri az egymilliárd forintos ráfordítás. A másik az, milyen módon lehet a kormányhatározat szövegezése szerint „helyreállítani” egy, a tér historikus épületeihez alig-alig illeszkedő, eleve a hetvenes években épült épület homlokzatát.

– Ha már igyekszünk egységes arculatot adni a térnek, akkor érdemes ezt az épületet is belevenni a programba, hiszen nem érné meg évekkel később belekezdeni az átalakításába – mondta az Index kérdésére Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője. Wachsler szerint ha a kormányhatározat a program részeként határozza meg az épületet, abból arra lehet következtetni, hogy az országgyűlésről szóló törvény alapján a parlament működését, új funkcióit fogja szolgálni, de ennek részletiről nem tudott többet mondani.

Egy forrásunk szerint a távlati elképzelések szerint a házőrség és képviselői irodák kaphatnak helyet a felújított épületben. A hatalmi ágak szétválasztásának elve alapján ugyanis a jövőben az országgyűlés őrzését nem a Belügyminisztérium, hanem a Parlament saját őrsége látja el. Központi fekvése miatt alkalmas lesz a ház arra is, hogy képviselőknek szolgáljon irodául. 2014-től ugyan kevesebb képviselő lesz, de nekik már nem lehet másod- vagy harmadállásuk, így irodájuk sem egy vidéki, kerületi polgármesteri hivatalban vagy megyei közgyűlésben. Szükség lesz tehát megfelelő méretű és megfelelően elkülönített irodákra, ahol a képviselők titkársága is helyet kap.

Nem akarják felpolírozni

A háború előtt ezen a helyen állt egy épület, ezt azonban lebombázták, így sokáig üres volt a telek. Az 1974-ben átadott épület alapvetően elüt a tér századfordulós képétől. A Budapest Városképpen blog szerint ugyanakkor nagyon finom építészeti megoldásokkal mégis illeszkedik a környezetébe, és kiérdemli helyét a téren.

A homlokzat tervezett átalakításáról Wachsler Tamás azt mondta: sem a hetvenes évekbeli, eredeti homlokzatot nem akarják „felpolírozni”, sem a háború előtt egykor ezen a helyen állt épület homlokzatát nem akarják rekonstruálni vagy visszaidézni. Izgalmas tervezői feladat lesz, mondta Wachsler, hogyan lehet a leggazdaságosabb módon, a térhez, az épület funkciójához és a Parlament méltóságához illő homlokzatot kialakítani. Wachsler ahhoz hasonló koncepciót tart járható útnak, mint amit a mostani Széchenyi téren (volt Roosevelt tér) az egykori Spenót-házzal valósítottak meg: csak az épület szerkezetét hagyták meg, és teljesen új, modern homlokzatot építettek.

Az irodaház a nevét az MTESZ-ről kapta, amely a rendszerváltáskor kapta meg ezt az ingatlant, illetve egy Fő utcai székházat. A MTESZ tulajdonképpen csak egy ernyőszervezet: mintegy 40 tudományos és műszaki egyesület munkáját koordinálja. Ezek közé olyanok tartoznak mint például a Bolyai János Matematikai Társulat, a Magyar Biomassza Társaság, a Magyar Hidrológiai Társaság, a Bőr-, Cipő és Bőrfeldolgozóipari Tudományos Egyesület, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, vagy a szilikátipari, az energiagazdálkodási, a gépipari, közlekedéstudományi egyesület.

Súlyos adósságok

Kezdetben itt kaptak irodát a a tagszervezetek, de ma már a legtöbb máshol működik. Az épületben számos bérlő van, itt működik például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is.
08
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Próbáltuk elérni a MTESZ elnökét, hogy megkérdezzük, mik a terveik az ingatlan eladása után, de hosszú ideig senki nem vette fel a telefont. Néhány óra próbálkozás után a vonal másik végén azt válaszolták, hogy az elnökkel csak később lehet beszélni, a főigazgató pedig egyéb okokból nem elérhető.

Egy informátorunk úgy fogalmazott, a MTESZ az elmúlt években nagyon sok embert foglalkoztatott, hihetetlenül magas fizetésekért, csak az nem volt világos, hogy erre mi szükség van. A tagszervezetek koordinációját ugyanis bőven el tudná látni néhány ember, nincs szükség ekkora szervezetre.

Információink szerint ha a MTESZ résztulajdonosként jelentős összeget is kap az épület eladása után, abból köteles lesz magának új székházat venni. De nem biztos, hogy ezt meg tudja valósítani, az elmúlt években ugyanis súlyos adósságokat halmozott fel. Egy 2003-ban megjelent cikk szerint a szervezet egy utóbb kockázatosnak és elhibázottnak bizonyult számítástechnikai beruházásba fogott, amely mára mintegy 400 millió forintos adósságot eredményezett. Az egyik tagszervezet, a szintén a Kossuth tér 6-8-ban működő Közlekedéstudományi Egyesület interneten fellelhető emlékeztetője (.doc) szerint 2004-ben a MTESZ tartozása a tagszervezetek felé 200 millió forintra rúgott.

Az irodaházban 2009-ben majdnem kikapcsolták az áramot, miután mintegy 22 millió forintnyi közüzemi tartozás halmozódott fel. A MTESZ akkor azt közölte, hogy az MGYOSZ mint az ingatlan egyik tulajdonosa két és fél éve nem fizeti meg a rá jutó üzemeltetési és közüzemi díjakat. A MTESZ állítása szerint az MGYOSZ-nak 37 millió forintos tartozása volt, amiből 22 millió a közüzemi díj. Ezt az állítás az MGYOSZ azonnal cáfolta. Álláspontjuk az volt, hogy a hosszú ideje anyagi csődben lévő irodaházat üzemeltető MTESZ rendszeresen beszedi a fenntartási költségeket a bérlőktől és a társtulajdonosoktól, de nem fizeti ki a közműszolgáltatókat. Az ügyben per is indult.

Forrás: Index.hu

Milliárdokért folyik a harc Kőbányán

Művészeti és kulturális negyed vagy hatalmas ingatlanberuházás? Ez az igazi kérdés a kőbányai sörgyár 1-es számú telephelyének sorsával kapcsolatban. A kormánypárti vezetésű önkormányzat az előbbire hajlik, de pénze nincs hozzá, az idő viszont sürget, mert benne áll sokszáz millió forintja. Egyes elméletek szerint kormányközeli cégek is szerephez juthatnak.

A hely egykoron a Dreher első számú telepeként működött, itt volt-van az alapítók családi birtoka, a Dreher kastély, és a hozzá tartozó park is. Közel van a kerület központjához, területe mégis egy önálló sziget, amelyet lerobbant lakóterületek és park vesznek körül.

Évekkel ezelőtt S1 projekt néven vonult be az ingatlanszakmai köztudatba annak a kőbányai megaberuházásnak az embrionális terve, amit még az egyik legnagyobb európai ingatlanos kiállításra, a müncheni Expo Realra is kivittek – hátha ráharapnak a befektetők. Nem tették és vélhetően jó darabig nem is teszik, hiszen ki akarna most Magyarországon befektetni, főleg ilyen célra. A hvg.hu úgy értesült, hogy tavaly a Futureal is inkább jó pénzért (nettó 455 millió forintért) eladta az ottani területét az önkormányzatnak, lemondott a tervezett beruházásáról.

A négy tervezőirodát (köztük a Zoboki és Demetert, illetve a holland Eric van Egeraat irodáját) is bevonó álmok annak idején először egy vegyes funkciójú projektről szóltak a hatalmas, több mint 20 hektáros területen: irodák, lakások, művésztelep, üzletek, kulturális és szolgáltató egységek, hotelek és lakások épültek volna. Később ez úgynevezett komplex városrehabilitációs és városfejlesztési tervvé módosult, amibe már közlekedési koncepció és konferenciaterem is bekerült. Időközben a fideszes többségű önkormányzat jól bevásárolt és az övé lett a teljes terület, s most ott tart, hogy vélhetően lecsupaszítja az egészet egy kulturális negyedre, bár tisztában van azzal, hogy nem lehet teljesen kihagyni a magánbefektetőket.

„Milliárdok tűnnek el nyomtalanul. Az előző, szocialista vezetésű önkormányzat hárommilliárd forintos betétállománnyal adta át a stafétát, tavaly december végére ez 1,5, idén az év végére közel 1 milliárdra olvad. Örülhetünk, ha nem kell újabb vagyonelemeket, köztük ingatlanokat eladni. (A hvg.hu úgy tudja, hogy a költségvetésben 1,18 milliárd forintos bevételt terveznek a tárgyi eszközök és immateriális javak, köztük az ingatlanok eladásából.) Ilyen körülmények között óriási hiba lenne belevágni egy ennyire előkészítetlen projektbe” – mondta lapunknak Élő Norbert szocialista képviselő.

Azzal érvelt: már eleve tudni lehet, hogy önmagában képtelen megállni egy ilyen, 8-10 milliárd forintos projekt, állami támogatásra vagy uniós forrásokra nem számíthatnak, a későbbi üzemeltetéshez kereskedelmi vagy bérleti bevételek szükségesek, ez pedig csak akkor biztosítható, ha az ingatlanfejlesztőknek is felkínálnak lehetőségeket. Szerinte a fideszes kerületi vezetés meghallgatja ugyan az ellenzéket, de egy botrányos színvonalú közvélemény-kutatásra alapozza azt, hogy csakis a kultúra kapjon szerepet.

Szabó László, a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója alaptalannak nevezte az ellenzéki minősítéseket, ugyanakkor feltárta, hogy nem csupán közvélemény-kutatás készült, hanem több mélyinterjú is közszereplőkkel és a kultúrában dolgozókkal. „Négy-öt hasznosítási verzió készül, ebből kell majd kiválasztani azt az egy-kettőt, amiből összeáll az előzetes megvalósíthatósági tanulmány. Olyan dokumentáció kell végül, ami egyrészt felvázolja a hosszú távú fenntarthatóság hátterét, másrészt akár kiemelt beruházássá teheti ezt az óriási projektet” – árnyalta a képet lapunknak.

Kovács Róbert polgármester elismerte, hogy nehéz ősz és tavasz vár az önkormányzatra, de azt is hozzáfűzte: nem kényszerültek hitelre, vagy kötvénykibocsátásra, viszont belső forrásátcsoportosítást végre kell hajtani a zavartalan működés érdekében. Azt is mondta a hvg.hu-nak, hogy felülvizsgálják a korábban felvetődött kerületi beruházási projektek tervezését, az S1 projekt esetében pedig megbízták a CÉH Zrt.-t, hogy – felhasználva a budai Millenáris Park kialakításánál szerzett tapasztalatait – készítsen javaslatokat a kulturális-oktatási célú hasznosításra. A testület első embere gasztrofunkcióval egészítené ki a kultúrát és az oktatást és akár műteremlakásokat is elképzelhetőnek tart a területen. Viszont semmiesetre sem szeretne ingatlanfejlesztést látni.

A késlekedés a legnagyobb bűn Élő Norbert szerint, aki úgy látja: nem zárható ki, hogy azért „altatják” az egészet, hogy erre a szűkített funkcióra egy kormányhoz közeli vállalkozói csoport (például a Közgép) jelentkezzen, és persze nyerjen, majd aztán mégis úgy döntenek, hogy bővüljön a projekt kereskedelmi elemekkel is, amikor már nyeregben lesz a győztes. Ezt a lehetőséget nem vetette el Tóth Balázs, az LMP-t képviselő testületi tag sem, de szerinte nem 8-10 hanem 30-40 milliárd forintos végösszegről lehet szó, ha a városfejlesztés teljes egésze megvalósul. Éppen ez a nagy összeg az, ami vonzó lehet bizonyos cégeknek.

Kőbánya mint ingatlanos célpont

Nagyot csalódik az, aki csak lepusztult negyedekre számít, amikor felkeresi Kőbányát. Több új lakópark, „A”kategóriás irodaházak és két hatalmas pláza (Árkád, KÖKI) is található ebben a sokáig szegényes és csak szegények által lakott kerületben. Persze vannak nagy bukások is, mint például a Mázsa tér átalakítása és az oda tervezett nagy pláza és irodakomplexum elmaradása. A német beruházó évek óta hallgat ezzel kapcsolatos terveiről. Viszont továbbra is nagy potenciál van az ipari ingatlanokban, ezeknek csak a tizedét is újrahasznosítva jelentős értéket teremthetnének.

Önkormányzati fejlesztések

Tavaly több fontos közcélú beruházást is elvégeztek Kőbányán. Mintegy 200 millió forintért felújítottak egy orvosi rendelőt, zöld tetőt és tornatermet kapott egy óvoda, és beépítették a tetőteret egy idősek otthonában. Idén 2-2 óvoda, bölcsőde és általános iskola energetikai korszerűsítése van napirenden, hozzálátnak a kis Pongrác telep rehabilitációjához mintegy kétmilliárd forintért és 210 millióval szálltak be az Újköztemető előtti körforgalom kialakításába. Ezen kívül a társasági adó hozzájárulás sportcélokra igénybe vehető részéből tornacsarnokot építenek az egyik iskolában és egy kisebb jégpályát is kialakítanak a kerületben.

Forrás: HVG.hu

Vörös Csepel, vezesd a harcot, Váci út, felelj neki!

A rendszerváltást követően a budapesti belső ipari zónák radikális átalakuláson mentek keresztül. Egyes helyeken már csak mementónak maradt egy-egy ipari műemlék. Vadonatúj irodaházak, lakóházak és bevásárlóközpontok nőttek ki a földből. Körutunk során bejárjuk a Váci utat, a Soroksári utat, megfordulunk Csepelen, majd a Budafoki úton, de érintjük Kőbányát, Zuglót és Óbudát is.

A budapesti ipari övezetek egyrészt a klasszikus belváros és a belső lakónegyedek, valamint a lakótelepek és külvárosok között helyezkedtek el. Másrészt az M0-ás vonzáskörzetében is kialakult egy jelentősebb gyárövezet. A belső iparzóna a rendszerváltás után totális funkcióváltáson ment keresztül. Alapvetően a gyárépületek lebontásra kerültek, kisebb részüket rehabilitálták, akár ipari műemlékként is, mint a régi világ mementója. Az iroda- és kisebb részben lakófunkció által kiszorított ipari tevékenység pedig az M0-ás környékére települt ki, jelentős logisztikai központokkal és főleg raktározási funkcióval. E tekintetben az agglomeráció szerepe is felértékelődött, itt említhetjük meg például a szentendrei ipari park benépesülését, avagy a BITEP-et, azaz a Budaörsi Ipari és Technológiai Parkot.

Váci út, a sikertörténet

Budapest gazdasági és társadalmi fejlődése során számos jelentős ipari zóna alakult ki, ahol kisebb-nagyobb gyárak üzemeltek. A barnaövezetek jelentős része mára funkció nélkül maradt, és megújításra vár. Az egyik legjelentősebb rozsdaövezet volt a Váci út térsége, ahol szinte egyetlen gyárépület sem maradt – illetve a régi ipari ingatlan-állomány kis része műemlék-épületként él tovább más funkcióval –, és a funkcióváltásnak köszönhetően kialakult a már ismert irodafolyosó. „A totális átalakulásra azért is volt szükség, mert a régi ingatlanállomány már nem felelt meg a modern városfejlesztés követelményeinek és igényeinek, ráadásul ezt az övezetet lakónegyedek veszik körbe, így érthetően további ipari termelésre alkalmatlanná váltak” – mondja szakértőnk, Kiss Ernő, az Eston International társigazgatója, az Ipari és Befektetési Ingatlanok Divízió vezetője.

A Soroksári út mostoha sorsa

Érdemes megemlíteni a Soroksári utat, amely méretét és épületállományát tekintve méltó párja lehetne a Váci útnak. A Soroksári út azonban a rendszerváltozás után nem futott be akkora „karriert”, mint a Váci út. Pedig mindkét utca korábban ipari övezetként funkcionált, és a városszerkezeti térképre pillantva hasonló karakterrel rendelkezik. Azonban a Soroksári út lokációját és megközelíthetőségét tekintve rosszabb pozícióban van, mint a Váci út. Így például nincs metrója. Bár a HÉV bizonyos mértékig pótolhatná ezt a hiányt, azonban mivel a felszínen közlekedik, inkább elzárja a Duna és a Soroksári út közötti szakaszt, ahol pedig nagyszerű lehetőségek lennének új funkcióval megáldott épületek kialakítására. „Vagyis a Soroksári út féloldalasnak tekinthető, csak a bal oldalon lehetséges nagyobb fejlesztések kialakítása. Mindenesetre nagy mennyiségű rehabilitálandó tömbök halmozódtak fel itt, amelyeknek – ha megtalálják a megfelelő funkciót – nagy jövőt jósolunk” – teszi hozzá Kiss Ernő. Az egyes villamos tervezett meghosszabbítása is javítaná a tömegközlekedést, és Dél-Budával aktívan összekapcsolná a Soroksári út vonzáskörzetét. A Rákóczi és Gubacsi hidak környékén lévő területek is még sorsukra és tőkeerős fejlesztőkre várakoznak.

Weiss Manfréd nyomában

Az ipari övezetek közül az egyik legnagyobb karriert Csepel futotta be, amely azóta is viszonylag zárt egységet, kompakt övezetet jelent. Ez az egység főként annak köszönhető, hogy a sziget mintegy zárványként különül el a várostól, másrészt hiába fogalmazódtak meg nagyszabású tervek Csepel hatalmas szabad területeivel kapcsolatban, amely akár más irányú jövőt biztosíthatnának az itteni ipari övezetnek, egyelőre a válságnak és a politikai vitáknak köszönhetően még semmi nem valósult meg. „Ráadásul a szétaprózódott tulajdonviszonyok sem segítik elő, hogy a gyárnegyed hasznosítási lehetőségeit újraértelmezzék. Ezért az ipari épületek nagy részben megtartották eredeti funkciójukat, néhány új épület is épült, de többnyire az eredeti állományt csinosítgatják, több-kevesebb sikerrel karban tartják. Mindenesetre megállt az idő, még ha a közelben át is adták a Csepeli Szennyvíztisztítót” – magyarázza Kiss Ernő. Mivel az eredeti funkciókat megőrizték, ezért elsősorban gyártási, illetve másodsorban logisztikai tevékenységre, raktározási funkcióra alkalmas a terület, azonban a nehezen megközelíthetőség ez ellen hat. Hiszen az M0-ás környékén kialakuló logisztikai övezetek óriási előnnyel indulnak, de a city logisztikán (városi logisztikán) belül is jobb desztinációkat lehet találni.

A city logisztika nyomában

A Hungária körgyűrűn elszórtan kisebb-nagyobb gyárak működtek anno, a lerombolt épületek helyén pedig már megjelent az irodafunkció. A Váci út telítődése után az irodafejlesztők a válság elmúlásával új lokációkat helyeznek majd előtérbe, és a Hungária körgyűrű is a lehetséges célterületek között szerepel. A körgyűrű közelében lévő, de azon kívül eső területek elhelyezkedése és jó megközelíthetősége miatt megjelent a city logisztika is a régi ipari övezetben. Így az Illatos-Táblás-Gubacsi utcák régiójában új raktárak, üzemek épültek, amelyek főként belső ellátó központokként működnek, vagy éppen könnyűipari funkciót látnak el. A city logisztika megtelepülése a III. kerületben is tetten érhető, így a Bécsi út-Vörösvári út-Szentendrei út-Törökkői utca vonzáskörzetében is erős a raktárjelenlét, markáns könnyűipari tevékenység figyelhető meg. Azonban főleg az elhelyezkedése miatt, itt meglehetősen lokális volt a piac, azaz a jelen lévő cégeknek Budapest egyéb hasonló ipari régiói nem nagyon tudtak telephely-alternatívát kínálni. Az új Megyeri híd átadásával viszont észrevehető tendencia lett, hogy az észak-budai zóna ipari ingatlan felhasználóinak egy része Észak-Pest felé mozdult el” – kalauzol minket tovább a budapesti barnaövezetekben az Eston szakértője.

Egyéb rozsdaövezetek

Zugló a sűrű beépítésű bérházas övezet mellett jelentős kertvárosi és családi házas zónákkal rendelkezik, valamint jelentős ipari épületállomány is megtalálható itt. A gyártelepek esetében a rozsdaövezetek klasszikus átalakulása figyelhető meg, hiszen az ipari épületeket lebontották és lakóingatlan-fejlesztésekbe kezdtek a rehabilitált területeken. Kőbánya szintén óriási ipari övezetekkel rendelkezik, itt egyes helyeken megmaradt az eredeti funkció, elég, ha csak a Dreher sörgyár legendás múltjára és sikeres jelenére gondolunk, de például a Balkán utcában az OTP új fejlesztésének köszönhetően lakófunkció is megtelepült. Az Óbudai szigeten – a hely szelleméből fakadóan – eredetileg hajógyári tevékenységet folytattak, majd raktározás céljára hasznosították az épületeket, valamint az utóbbi évtizedben szórakoztató funkció is megjelent – egyre-másra nyíltak a kerthelyiségek. Jelenleg az ide tervezett megaprojekt, az ún. Álomsziget a válságnak és egyéb problémáknak köszönhetően csipkerózsika-álmát alussza.

Dél-Buda

Dél-Budán nem alakultak ki a pesti oldalhoz hasonló óriási ipari övezetek, itt a termelő funkciók kisebb területekre koncentrálódtak a múltban. Ebben az övezetben inkább a Váci út fejlődési útja járható, vagyis egyre inkább teret hódít az irodafunkció, elég csak a Külső Budafoki úton megépült irodaházakra gondolni, avagy Közép-Kelet Európa első innovációs és technológiai iroda parkjára, az Infoparkra. Emellett lakófunkció váltja fel az ipari tevékenységet, vagy esetleg a régi épületek kereskedelmi szerepkörben élednek újjá, mint a Hengermalom utcában 2006-ban megnyitott Újbuda Center esetében is.

Szakmák szerint is csoportosíthatók

Érdekes gazdaság- és kultúrtörténeti jelenség, hogy a főváros különböző pontjain megtelepedő ipari funkciók akár gazdasági ágazatok és szakmák szerint is markánsan megkülönböztethetők. Így például a Mester utca-Vágóhíd utca a húsosok környékeként híresült el anno. Gondoljunk csak az 1927-ben épült Borjúvásárcsarnokra, amely a WING fejlesztésének eredményeként újult meg, mint egyedülálló loft-irodakomplexum, miközben mellé illesztettek egy vadonatúj irodaházat is. A Soroksári út belső szakasza pedig a malomipar fellegváraként vált ismertté a történelemben. A hajdani 1880-ban épült Gizella Malom egyes épületeinek felhasználásával épült meg a Mill Loft, amely, ahogy a neve is jelzi, számos loftlakást tartalmaz. A Váci út északi szakaszán pedig a gépgyártás volt a fő ipari ágazat, például itt működött az Elzett gyára. Kőbánya a sörgyártás hazája, amelyet jelez az Európában is egyedülálló, jelenleg sajnos kihasználatlan, de fantasztikus alagútrendszer is.

Forrás: iroda.hu-csoport

Finta Sándor lett Budapest főépítésze

Tarlós István közleményben jelentette be, hogy Budapest új főépítészévé Finta Sándort nevezte ki. Elődje egy évet sem töltött a pozícióban.

Az 1973-as születésű Finta 2000-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, 2005-től egyik alapítója és kuratóriumi elnöke a Kortárs Építészeti Központnak (KÉK). Az építész emellett alapítója és vezető tervezője a budapesti székhelyű Sporaarchitects építész tervezőirodának, amely többek között a 4-es metró Fővám téri, illetve Szent Gellért téri állomásait tervezte.

“Ha léteztek egyáltalán, akkor radikálisan új stratégiák szükségesek a városfejlesztésben is. (…) A budapesti kerületek kezében mára gyakorlatilag nem maradt fejleszthető, értékesíthető ingatlanvagyon, amely financiális alapja lehetne egy átgondolt fejlesztési stratégiának. Kérdés, hogy ennek hiányában vajon meg lehet-e állítani a piac diktálta és napjainkra sok esetben zsákutcába jutott spontán urbanizációs folyamatot. Példamutató fővárosi vagy állami kezdeményezésű projektek szükségesek, pl. egy hosszú távú bérlakás-építési program, ahol láthatóvá kell tenni, hogy a fenntarthatóságot nem csak energetikai szempontból tudjuk értelmezni, hanem mint az élet minden területére kiterjedő vezérelvet” – mondta Finta Sándor a Városfigyelőnek adott áprilisi interjújában.

Tarlós István 2011-ben nevezte ki Kerekes Györgyöt főépítésznek, aki októberben felmondott.

Forrás: origo

Bárhol is épül meg az első, Budapest ékköve lesz

Már szinte biztos, hogy Budapestnek is lesz legalább egy épülete a világhírű brit építésztől, Sir Norman Fostertől – helyesebben az általa vezetett tervezőirodától. Nem tudni, hogy a belvárosi Zeppelin-ház vagy az angyalföldi, egyelőre Dózsa-projekt néven futó irodaház lesz-e kész előbb, és az is megeshet, hogy csak az egyikből lesz valami. Egy dolog azonban biztosra vehető, mindkettő izgalmas színfoltja lenne a városnak, és gondolatiságával termékenyítőleg hatna a hazai építészetre.

Fosterék nevéhez olyan ismert épületek kötődnek, mint a romjaiból újjáépített berlini Reichstag üvegkupolája, a londoni City fölé emblémaként magasodó „Uborka”, a szintén londoni Millennium Bridge vagy a Temze partján hanyatt eső City Hall. Ők tervezték a méltán világhírű Millau viaduktot és az USA-tól Szingapúron át Abu-Dzabiig egy sor épületet, amelyek közös ismérve, hogy nyomban a város ékkövévé, turisztikai látványosságává váltak. Magyarországon eddig még nem valósult meg Foster nevéhez kötődő építmény, pedig Budapest is érdemelne már legalább egyet.

Az első Foster-terv, a Zeppelin-ház néven is elhíresült Új Városközpont projekt indult elsőként, egyre inkább az tűnik valószínűnek, hogy az Angyalföldre tervezett Foster-irodaház lesz kész előbb. A Dózsa György út, Kassák Lajos utca, Taksony utca és Tüzér utca által határolt 9200 négyzetméteres telken megvalósuló épület terve nem annyira bátor, mint a Zeppelin-házé, de még mindig sokkal érdekesebb, mint a legtöbb manapság Budapesten épülő ház – gondolva itt a neo-bauhaus-apartmanház gyenge színvonalon, viszont unásig ismételt formajegyeire.
E területen a már bezárt Gyógyászati segédeszközgyár részben romos épülete, egy hatvanas évek – ma már nem éppen népszerű – építészeti divatját tükröző irodaház, valamint egy murvával felszórt grund található. Ez utóbbi helyén nemrégiben még a Mol töltötte a szomjazó autókat, de a kutat nemrégiben egy szempillantás alatt elbontották, mégpedig az irodaház érdekében.

Parkra nyitott irodaház

A Dózsa-projekt mögött egy magyar–belga ingatlanfejlesztő cég áll, amely már évekkel ezelőtt megvásárolta az ingatlantömböt – tudtuk meg Arató György XIII. kerületi főépítésztől. A társadalmi egyeztetés a Budapesten szinte elmaradhatatlan lakossági tiltakozás kíséretében zajlott, de végül sikerült a felháborodott civilekkel megértetni, hogy a pazar irodaház nem le-, hanem éppenséggel felértékeli a környéket. Az épület magasságával és méretével kapcsolatos lakossági aggályok eloszlatásával végül minden akadály elhárult az elől, hogy tavaly szeptemberben a kerület képviselő-testülete jóváhagyja a szabályozási terv módosítását. A beruházó zöld lámpát kapott, kezdheti Fosterék tervének részletes kidolgoztatását. Az engedélyezési terveket 2013–2014-ben készíti el az iroda – tudtuk meg –, ezt követően indulhat a megvalósítás.

Az irodaház külső megjelenését tekintve a brit tervezőiroda legjobb hagyományait követi. A látványtervek alapján nem művészet megállapítani, hogy letagadhatatlanul tükrözi alkotójának formai stílusát, valamint azt a szellemiséget, amit a minden részletre és szempontra kiterjedő mély átgondoltsággal lehetne legjobban jellemezni.

Esetünkben egy hétemeletes, a földszinten üzletekből, az emeleteken irodákból álló, összesen 41 400 négyzetmétert magába foglaló épületről van szó. Íves homlokzata üveg és alumínium kombinációjából áll, amely tömbszerűsége ellenére légiességet kölcsönöz az épületnek amellett, hogy az üvegfalak mögé ezáltal korlátlan mennyiségű fény jut. Ez persze gondot is okozna a nagy üvegházhatás miatt, ezért az alumíniumelemek a Kassák-park felőli déli homlokzaton árnyékolástechnikai eszközként is szolgálnak. Az irodaház három szárnyból áll, és egy belső udvart fog közre. A mind a négy oldal felé nyitott, de a Kassák-park felé egy szélesebb nyílással tekintő belső udvar nyilvános közösségi tér lesz, ahol valószínűleg egy kávéház üzemel majd terasszal. A földszinten elhelyezkedő üzletek éppúgy a közösségi tér funkciót erősítik, mint az a lakossági igényre megfogalmazott önkormányzati elképzelés, hogy a ma kizárólag játszótérként, focipályaként és kutyafuttatóként használt Kassák-park egy részét sétatérré alakítják át a Foster-ház építésével egyidejűleg.

A főépítész szerint ezzel az épülettel nemcsak kibővül a Váci útra települt új irodanegyed, de egyben folytatódik az a térfal is a Dózsa György úton, amely ma itt megszakad. A Foster-háztól azt reméli, hogy jelentősen hozzájárul annak a Váci úttól keletre fekvő városrésznek a felemelkedéséhez, ahol az egymás után magasba szökkenő irodaházak búcsúztatják az egykor ipari zónát.

Üvegléghajó

A Foster and Partners tervezőiroda másik budapesti tervével kapcsolatban már egy jó ideje csak borúlátó hírek látnak napvilágot. A belvárosba tervezett és az V. kerületi önkormányzat támogatását eredetileg élvező Új Városközpont-projekttel kapcsolatban nemrégiben úgy nyilatkozott Csipak Péter, a beruházó cég vezetője, hogy legfeljebb néhány hónapos csúszással számol az eredeti ütemtervhez képest.

A bizonytalanságot az okozza, hogy az Új Városközpont a Bécsi utca három lebontandó épületének a helyén épülne fel, a 10. számú házat azonban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) megőrizendőnek ítélte december 29-én. A neoklasszicista épület korábban fővárosi védettséget élvezett, amit valamiért megvontak tőle. A kerület alighanem a KÖH állásfoglalása miatt nem adta ki rá a bontási engedélyt.

Az ingatlanfejlesztő, aki mellesleg okkal feltételezte, hogy nem lesz akadálya annak, hogy felépítse álmai építményét, ugyanakkor vitatja és ellentmondásosnak tartja a KÖH állásfoglalását. Hogy mi lesz a történet vége, jelenleg nem lehet tudni. A kerületi önkormányzat sajtószóvivője megerősítette, hogy jelenleg áll az ügy, mivel a beruházó hónapok óta nem nyújtott be építési engedéllyel együtt egy új bontási kérelmet, és nincs információjuk róla, hogy mi a szándéka.

Színesíti az összképet, hogy a vélemények is jócskán megoszlanak a koncepcióval kapcsolatban, amely akkor is figyelemre méltó, ha végül nem valósul meg. Az Új Városközpont azért nyerte el Zeppelin gróf nevét, mert a városrész fölé magasodó üvegépület felső része egy szivar alakú léghajóra emlékeztetne. Az angol tervezők elképzelése az Országos Építészeti Tervtanács tetszését is elnyerte, amikor 2010-ben szinte egybehangzó támogatással hagyta jóvá és engedte tovább engedélyeztetésre a terveket. Akkor még úgy volt, hogy az átadásra 2013-ban kerül sor.

A hatalmas mélygarázs fölött a földszinten üzletek lennének, de hangsúlyozottan nem egy újabb pláza születne, hanem belvárosi kereskedelmi hagyományoknak megfelelő elegáns boltok kapnának itt helyet. Az emeleti szinteken irodaház működne, a léghajóra hasonlító tetőtérben pedig egy 120 szobás hotel kapna helyet, ahonnan a városra csodálatos körpanoráma nyílna.

A ház különlegessége egy zöld tető, amely közvetlenül a „Zeppelin” alatt kapna helyet. Ez egy 3000 négyzetméteres közpark lenne az épület Bécsi utcával párhuzamos keleti frontján, amelyet az Erzsébet tér felől egy, a Budavári Siklóhoz hasonlatos járművel lehetne megközelíteni. Mivel e tetőpark is a fővárosi házak átlagszintje fölé kerülne, innen bárki kedvére gyönyörködhetne Budapest panorámájában. A látványos épület minden bizonnyal egyfajta attrakciója lenne a belvárosnak, de ezt a véleményt nem osztja mindenki.

Ellenzői leginkább a méreteit kifogásolják, hiszen valóban kiemelkedne abból az egységes épületszintből, amelynek meglétére eddig kínosan ügyelt a főváros. Persze, az üvegléghajó-ötlet adna e vád alól némi felmentést, de ettől a tény még tény marad: kilógna. A kérdés az, hogy ezt hogyan ítéljük meg. Sokan úgy érzik, ettől szinte uralkodna a belvároson, megbontaná annak megszokott arányait, léptékeit.

Mennyi kockázatot mernek vállalni?

Egy épület megítélésében sok a szubjektív elem. A középszer biztos, hogy nem fáj senkinek, ezért az érdektelen házak általában könnyen megszületnek, hogy aztán meg se említsük őket többé lebontásukig. A Fosterék által tervezett építmények viszont többnyire különlegesek, felhívják magukra a figyelmet. Más világvárosokban volt merszük az illetékeseknek bevállalni néhányat a „bátor épületek” közül, így azokból vagy embléma lett, vagy éppenséggel elrettentő példa. Kérdés, hogy nálunk mennyi kockázatot mernek vállalni. Az illetékeseknek abban kell döntésre jutniuk, hogy most akkor a Bécsi utca 10. védendő épület-e, avagy bontható a Zeppelin-ház érdekében. A beruházónak pedig abban, hogy valóban meg akarja-e valósítani a Foster-tervet.

Forrás: MNO

Budapest az Economist élmezőnyében

Tizedikként felkerült Budapest az Economist gazdasági lap Globe Shopper Index ranglistájára, amely vásárlási szempontból vizsgálja a városokat. Jó az árszínvonalunk.

Tizedik helyre került Budapest az Economist gazdasági szaklap bevásárlóturizmust osztályozó rangsorán, a Globe Shopper City Index Europe-on.

A rangsor 33 európai nagyváros bevásárló-turisztikai vonzerejét méri, és minden várost 5 kategória összesen 38 szempontja szerint rangsorolnak. Ezek a kategóriák: üzletek, árszínvonal, kényelem, szállodák és közlekedés, illetve kultúra és klíma.

Budapest az összesítést tekintve a tizedik helyen áll az index szerint, kevéssel megelőzve a 11. helyre rangsorolt Milánót. Az irigyelt Prága a 9., Bécs pedig csak a 12. helyre került a listán.

Budapest az árszínvonal kategóriájában érte el az egyik legjobb eredményt, a vizsgált városok közül 6. lett. A magyar főváros kiemelkedő helyezését megalapozta, hogy az árszínvonal kategóriában vizsgált szempontok közül a négycsillagos szállodai szobák árának rangsorában a lista harmadik helyére került. Az árszínvonal kategóriában a város annak is köszönheti magas pontszámát, hogy Budapesten kedvező az ételek és italok árfekvése, a magyar főváros itt az első öt város között szerepel. Budapest a nagyszámú és jó minőségű szállodai helyeknek is köszönheti jó eredményét; az elérhető szálláshelyek szerinti rangsorban a város a 4. helyre került. A tömegközlekedés minőségét tekintve Budapest több tucatnyi más várossal együtt a 6. helyen áll. A szállodák és a közlekedés kategóriájában Budapest Prágával osztozik a 11. helyen.

Budapest összesített pozícióját rontotta a kényelem kategóriában elért gyenge eredmény. Itt a 33 vizsgált helyszín közül a 21. helyen áll. Ebben a kategóriában a főváros alacsony pontszámot kapott az idegen nyelv használhatósága szempontjából, mivel a világnyelveket (angol, francia, orosz, kínai, arab, spanyol) beszélő látogatók nehezen tudnak kommunikálni a budapesti üzletek és szállodák személyzetével.

A rangsorolt európai városokat látogatószám és gazdasági jelentőség alapján választották ki, de ügyeltek a földrajzi sokszínűségre is. A városokat 50 milliárd eurónál nagyobb GDP-vel rendelkező országokból választották, a nagyobb gazdaságokat pedig egynél több város képviselte. A felmérést az Economist magazin kutatórészlege, az Economist Intelligence Unit (EIU) készítette a svájci Global Blue pénzügyi szolgáltató támogatásával.

Forrás: Kreativ.hu

Budapest is ott lesz az őszi Expo Realon Münchenben

A Budapest Business Region (BBR) klaszter, Budapest Főváros és az ITD Hungary az idén is együtt állít ki az október 4-6. között megrendezendő ingatlanpiaci szakkiállításon, a müncheni Expo Realon – közölte az Aera Property & Destination az MTI-vel kedden.

A Budapest Business Region által vállalt befektetés-ösztönzés és az üzleti partnerek összefogásának legszembetűnőbb eredménye, hogy a BBR az idei Expo Realon kétszer annyi kiállítópartnerrel vesz részt, mint tavaly. Ezek a kiállítók pedig 2009-hez képest háromszor több projekt bemutatására készülnek – hivatkozik a közlemény Takács Ernőre, a Talentis Group elnök-vezérigazgatójára.

A BBR részéről üzleti kiállító partnerek lesznek a vásáron: a Budapest Airport, a Jádi Németh Ügyvédi Iroda, a B&V Group, a Futureal, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, az Indotek Group, a Raiffeisen Evolution, a Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás, a Talentis Group, a Walter Immobilien és a WING.

Forrás: VG