Company news

Elszállnak az irodapiaci üresedések? Mit látunk most?

A budapesti irodapiac első negyedéves adatai alapján átlagos dinamikájú kereslettel és alapvetően pozitív piaci hangulattal érkeztünk a COVID-19 világjárványhoz. Míg 2019 első három hónapjában nem adtak át új irodaterületet, 2020. március végéig két épületben összesen több mint 45 ezer négyzetméterrel bővült a minőségi bériroda állomány (összesen kevesebb mint 10%-nyi üres területtel). A sikeresen megkötött bérleti szerződések volumene megegyezett az egy évvel korábbival, emellett az újonnan átadott irodaterületeknél is nagyobb mértékben nőtt a kihasznált területek mennyisége (a nettó piaci felszívás közel 23 ezer nm volt). Az üresedési ráta enyhe mértékben, 0,6 százalékponttal nőtt az előző negyedéveshez képest, de még mindig 0,9 százalékponttal alacsonyabb, mint 2019 első negyedévében. A bérleti díjak a január-márciusi időszakban tovább emelkedtek, és a már folyamatban lévő bérleti tárgyalások zöme sikeresen lezárult.

A jelenlegi járványhelyzet miatt várhatóan több tekintetben is trendforduló következik be a budapesti irodapiacon, az igazi kérdés az, hogy ezek a folyamatok mennyire és milyen időtávon lesznek visszafordíthatóak. A kijárási korlátozás miatt elmaradó ügyféltalálkozók jelentősen lelassították a korábban elindított tárgyalásokat. A piaci helyzet azonnali megváltozására reagálva a legtöbb cégvezető kizárólag saját tevékenységének fenntartására koncentrál, így az ingatlanos – pl. irodabérleti – kérdések megoldása nem a legmagasabb prioritású.

Várakozásaink szerint ugyanakkor, a járványhelyzet a modern irodapiacra mérsékelt hatást fog gyakorolni, tekintettel arra, hogy a bérirodákban végzett tevékenységek nagy része távmunkában is végezhető, a bérleti szerződések átlagos futamideje 5-7 év, emellett az irodaterületek jelentős részében nincs lehetőség a bérlemény részleges visszaadására, így az esetleges kisebb leépítések miatt az irodahasználat nem, vagy csak időben eltolva fog változni. A keresleti oldalon jelentősebb visszaesésre a második és főként a harmadik negyedévben számítunk, emellett a bérlethosszabbítások keresleten belüli aránya az év során erőteljesen nőni fog.

Az általános üresedési mutató a korábbi trenddel ellentétben emelkedő pályára áll 2020-ban, ami – figyelembe véve az idénre tervezett átadások volumenét – a COVID helyzettől függetlenül is bekövetkezett volna. Az üresedés alacsony dinamikájú növekedése a piac egészséges egyensúlyához is hozzájárul, és segít elkerülni egy árazási buborékot, amit a bérlők mozgásterének hiánya és a korábban is ugrásszerűen emelkedő kivitelezési költségek elszállása okozna. Emlékeztetőül: március végén mindössze 15 budapesti irodaépületben volt 4 ezer négyzetméternél nagyobb szabad terület, az év végéig átadni tervezett projektek előzetes telítettsége közel 70%-os. Az irodapiaci üresedést a nettó piaci felszívás és a fejlesztői tevékenység együttesen határozzák meg. Számításaink alapján, az üresedés az előző évihez hasonló piaci felszívás mellett is 7,5% fölé emelkedne az év végére, de a keresletben várható visszaesés miatt optimista várakozásokkal is 9,3% lehet. Ha nem érkezik új bérlői igény a piacra (a nettó piaci felszívás 0), az üresedés 11%-ra nőhet, amennyiben minden idénre tervezett irodaépület átadásra kerül. A valóságban ugyanakkor azt látjuk, hogy bár a megkezdett építkezések folytatódtak, az átadás halasztása is felmerült több esetben. Már a fejlesztések ütemezésének kisebb korrekciója is segíthet jobban kontrollálni az üresedést: ha az idénre tervezett 220 ezer négyzetméternyi iroda kb 30%-ának átadási időpontja jövőre tolódik, zéró nettó felszívás mellett is mindössze 9%-ig nőne az üresedés.

A rugalmas irodahasználat a korábbi trend folytatásaként tovább bővül, egy részről a jelenleg általános otthoni munkavégzés fennmaradásával, másrészről a szolgáltatott irodák iránti igény emelkedésével. Ez utóbbi lehetőséget ad a cégvezetők részére a piaci változások pontosabb lekövetésére, és az irodaköltségek rugalmasabb – a mostani helyzethez jobban alkalmazkodó – alakítására.

A budapesti irodapiac a leírtaknak megfelelően stabil, alapvetően kedvező fundamentumokkal indította az évet, és bár a válsághelyzet várhatóan visszaveti a keresletet, jelentős aránytalanságokra az év végéig nem számítunk.

Újabb ipari ingatlan tranzakciót zárt az ESTON, ezúttal egy vidéki, 6 ezer négyzetméteres üzemépület eladásánál járt közben

Budapest vonzáskörzetében, közel 5 hektáros ipari telken elhelyezkedő több ezer négyzetméteres modern gyárépületben fog hamarosan üzemet indítani egy neves autóipari vállalat. Az irodával rendelkező létesítmény tökéletes választásnak bizonyult, ugyanis a fővárostól nem messze, kiváló megközelíthetőséggel rendelkezik az ingatlan.

Kiss Ernő, az ESTON társigazgatója az ügylettel kapcsolatban kifejtette: “A vételi lehetőség során az azonnal rendelkezésre álló, modern gyártóterületen felül a kiemelt előnyt a további, legalább 10 ezer négyzetméternyi fejlesztési lehetőség adta. A várhatóan növekvő piaci keresletéhez igazodva a későbbiekben tökéletesen alkalmas arra, hogy gyártókapacitás-növeléssel egy telephelyről végezzék a termelést.”

A budapesti és főváros környéki modern ipari és logisztikai ingatlan állomány 2020 első negyedévének végén 2.286.970 négyzetméter volt. A január-márciusi időszakban két csarnok átadásával összesen 40.010 négyzetméterrel bővült a kínálat. Az első negyedévben a teljes bérlői kereslet 79.660 négyzetmétert tett ki, ami 5%-kal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában mért érték, és 10%-os csökkenést jelent az előző negyedévhez képest. Az üresedési ráta 2020 első negyedévének végén nőtt, jelenleg 2,8%. A nettó abszorpció 17.830 négyzetmétert tett ki 2020 első negyedévében. A piaci adatok szerint a hazai logisztikai és ipari ingatlanok iránti kereslet továbbra is erős, ami a bérleti díjak további, folyamatos emelkedését, és új beruházások indítását vetíti előre. A jelenlegi járványhelyzet kapcsán egyes logisztikai szolgáltatók és kiskereskedelmi láncok raktárigénye jelentős mértéken nőtt, amit az aktuális üresedési ráta mellett nehéz rövid időn belül kielégíteni. A piaci várakozások szerint az általános gazdasági visszaesés a raktáringatlanok piacát csak mérsékelten fogja érinteni.

BudaPart Gate – DBH Serviced Office Tranzakció

A BudaPart első, GATE nevű irodaházát hamarosan átadják és megtöltik élettel a bérlők.

Az első bérlők között írt alá egy teljes szintre a DBH, akik Budapesten több lokáción működtetnek szolgáltatott irodákat.

Co-exclusive azaz fél-kizárólagos megbízottként az Eston International ismerte fel azt az igényt, hogy a BudaPart számára egy szolgáltatott irodákkal foglalkozó céget szerződtessen.

Az elmúlt években sokat változott az irodapiac és megnövekedett a rugalmasság iránti igény, amiben ezek a szolgáltatott irodák nagyon könnyen tudnak segíteni. Az irodapiaci változásoknál az is megfigyelhető volt, hogy a szolgáltatott irodák már nem csak a belvárosra koncentrálnak, hanem figyelemmel kísérik az egyes alpiacok bővülését is.

A BudaPart a dél-budai alpiac része jelenleg, de a jövőben várhatóan méretével, kiemelkedő szolgáltatásaival egy önálló piaci lokációvá is válhat az alpiacon belül. Ezt a lehetőséget ismerte fel a DBH Serviced Office, aki két budapesti lokációja mellett debreceni és bukaresti operációval is rendelkezik, és a növekedési stratégiájába remekül illeszkedik a BudaPart projekt.

„Maguk a tárgyalások még jóval a projekt elindulása előtt kezdődtek el 2017-ben és az Estonnak nagy szerepe volt abban, hogy egy teljesen új iroda lokáción megjelenjen egy rugalmas irodai megoldásokat kínáló szolgáltató. Utólag ez egy teljesen érthető elképzelés, de három évvel ezelőtt nagy szükség volt a projektben való hitünkre és a jövőbelátó víziónkra. A DBH sok olyan bérlőjelöltnek tud majd segíteni, akik akár kis bérlőként, új vállalkozásként, startupként szeretnének majd elindulni a piacon, illetve azoknak a nagy multiknak is hasznukra lehetnek, akik magukhoz közel szeretnék tudni beszállítóikat vagy egyes rövidebb-hosszabb idejű projekt-jellegű munkáiknak keresnek területet” – mesélte Pál Tamás, az Eston Irodabérbeadási Divízió vezetője.

A DBH részéről Féja Balázs, a DBH Serviced Office üzletágvezetője a tranzakció kapcsán elmondta: „Bérleményeik kihasználtsága 100%-os és a budai régió népszerűsége ráadásul folyamatosan nő. Az elmúlt évek beruházásainak köszönhetően immáron itt is a pesti váci úti irodafolyosóhoz hasonló egységes, összefüggő üzleti városrész van kialakulóban. Az új irodánkban közel 2500 m2 területen várjuk nyártól leendő bérlőinket, akiket egyben bátorítanánk a kereslet folyamatos növekedése miatt arra, hogy minél hamarabb foglalják le nálunk az operációjukhoz szükséges területeket.”

A DBH BudaPart az egyedi dizájnjával és exkluzív tereivel 2020 egyik legattraktívabb szolgáltatott irodája lesz, így a rugalmasság biztosítása mellett egyedi felhasználói élményt nyújt majd kis- és nagyvállalati ügyfeleinek.

Új szolgátatásunk: Design&build

Új szolgáltatási csomaggal lép piacra az Eston a 2020-as évben – a Design&Build divízió jelentheti a vállalat számára a folyamatos fejlődési lehetőséget a lassuló piaci környezetben a következő években.

Pintér Dániel az Eston társigazgatója, a Property és Projekt Menedzsment üzletág vezetője beszélt a Trend FM Monitor Délután című műsorában a vállalat tavaly elért legfontosabb eredményeiről, és a jövőbeni terveiről.

„2019-ben vállalatunk óriásit lépett előre, mind bevételi, mind szolgáltatási szinten.  Ez azt jelenti, hogy az év során, több, mint 20.000 m2 iroda projektmenedzsmentjét adtuk át, valamint meghaladta a 300.000 m2-t a cégünk által kezelt ingatlanállomány, és ezzel egy más versenyzői szintre léptünk, mint korábban. Azonban várhatóan az a konjunktúra, ami eddig történt, az lassulni fog, de ennek a mértékét nem tudjuk még. Épp ezért bővítjük a szolgáltatási körünket, amivel az Eston még jobban le tudja fedni a jelenlegi piacot. Elindítottunk egy Design&Build jellegű divíziót, amely remélhetőleg ugyanúgy fel fog tudni nőni, ahogy az előző iparágaink, amik az utóbbi 5 évben már teljes egészében stabilnak tekinthetőek”.

A Design&Build egy nagyon érdekes szakága az építőiparnak, ahol egy kézben összpontosul az összes szolgáltatás, amit egy megrendelő igénybe vehet, az épület tervezésétől, a telek kiválasztásáig, az építtetést és a belső építészetet is beleértve. A legnagyobb előnye, hogy teljesen személyre szabott, és már az igények felmérésekor is a legnagyobb szakmai tudással segíti a munkát.

Mondok egy példát. Van egy vállalat, aki komoly fejlődésen megy át, és szüksége lesz irodára. A mi dolgunk ebben az esetben, hogy segítünk láttatni az igényeket nem csak a jelenben, hanem akár 5 évre kivetítve is, belekalkulálva az esetleges bővüléseket, és ez alapján választunk nekik lokációt és méretet.”

Abban az esetben is számtalan lehetőséget nyújt ez a szolgáltatást, ha a megrendelő nagyobb területre ruház be, mint amennyit aktuálisan kihasznál.

„Ebben az esetben az Eston azt is tudja vállalni, hogy az általunk megtervezett és megépített irodaházat mi üzemeltetjük az továbbiakban, a fel nem használt területeket bérbe adjuk, és amennyiben a megbízó később nagyobb területre szeretne költözni, rögtön kap egy puffer területet, amivel tud gazdálkodni. A jelenlegi irodapiaci telítettség mellett ez nagyon nagy kiváltság.”

Pintér Dániel arról is beszélt, hogy a Design&Build szolgáltatás egyik legnagyobb előnye, hogy a beruházás teljes kivitelezési ideje lényegesen rövidebb lehet, ha egy kéz fogja össze a beruházást, és a munkafolyamat közben felmerülő problémákat saját hatáskörben is meg tudják oldani.

„ Szerencsére mi olyan alvállalkozói struktúrával dolgozunk, ahol gyakorlatilag minden munkafázisra akad 5-8 alvállalkozó, aki jelentős mértékű és valóban tud szolgáltatási mennyiséget adni, és amikor 1-1 projektet tervezünk – beleértve a standard projektmenedzseri szolgáltatásunkat is – akkor a kivitelezési tenderen már rögtön előre tisztázzuk, hogy mekkora munkakapacitásra van szükségünk.”

Az idén 26 éves Eston új szakága már megkapta első megrendeléseit is, Pintér Dániel elmondta, hogy folyamatban van egy 5000 m2 körüli székház projekt, és egy irodaház újabb szinttel történő növelése is.

„2020-ban nagyságrendileg 3-5 projektet tudunk egyszerre vinni, és mivel ez egy új iparág, ha a következő 1-2 évben hozzuk ezt a számot, már elégedettek leszünk. Nem állunk ellen a bővülésnek sem, de lassabban szeretünk haladni, a minőségből semmiképpen sem szeretnénk engedni azért, hogy több megbízást tudjunk elfogadni. Ez egy hosszú távú befektetés.”

 

A teljes interjút meghallgathatja a következő link alatt, a második blokkra kattintva:

https://trendfm.hu/musor?musor=7818&adas=32371

 

Észak kontra dél: avagy merre tovább Budapest?

Az ingatlanfejlesztők hármas alapszabálya kikezdhetetlen igazság: semmi sem lehet fontosabb, mint a lokáció, lokáció, lokáció. Ez az egyetlen faktor, amin utólag szinte lehetetlen módosítani. Azért ”csak” szinte, mert egy új híd vagy egy metróvonal megépülte látványosan felértékelhet egy-egy területet. A budapesti irodapiac állócsillaga, a Váci úti irodafolyosó sikertörténet, ám éppen ezért, lassan megtelik. A szakemberek három olyan nagyobb telket tartanak számon, ahol még nem indult el a fejlesztés, de csodák nincsenek: a Váci út – legalábbis az Árpád hídig tartó szakasza – teltház közeli. A nem csillapodó fejlesztési láz tehát logikusan generálja a kérdést: merre tovább budapesti irodapiac? A fejlesztők lázasan keresik az alternatív helyszíneket, keresetté válnak az alternatív lokációk. Összeállításunkban annak jártunk utána, hogy hol folytatódhat a budapesti irodapiac menetelése.

Észak-Pest

Az A-kategóriájú budapesti irodaházakban elérhető hasznos terület 40%-a,  883 ezer m2 található a Váci úton vagy annak közvetlen környezetében. Az átlagos üresedés 4,5%, ami továbbra is vonzza a fejlesztőket; jelenleg 200 ezer m2 irodaépület áll kivitelezés alatt, ezek átadása után az alpiac mérete bőven átlépi az 1 millió m2-t. A keresletet jellemzi, hogy a Skanska és a GTC vállalta a régi épületek bontásával járó pluszköltséget is – előbbi a Vízművek elavult épületét, utóbbi egy csődbe jutott autószalont tett rövid időn belül a földdel egyenlővé –, annak érdekében, hogy a jelenleginél is hangsúlyosabban legyenek jelen a Nr 1. budapesti lokációban. A GTC olyannyira hisz a környék vonzerejében, hogy nem is fejleszt máshol. Az Atenor fejlesztése, a Váci Greens ötödik és hatodik épülete (az ’E’ és az ’F’ jelű) is kivitelezés alatt áll (ezzel be is fejeződik a projekt), és a jelentősebb fejlesztések közé sorolják a HB Reavis Agoráját is, amelynek első, 34 ezer m2-es épülete lassan szerkezetkész. A teljes projekt 131 ezer m2 lesz, és várhatóan 2022-re fejeződik be.

Észak-Buda

Az elmúlt 10 évben a Budapesten forgalomban lévő autók száma 633 ezerre nőtt. Ráadásul ebben a számban nincsenek benne azok, akik kiköltöztek az agglomerációba, és onnan próbálnak naponta visszajutni a budapesti munkahelyükre. Nem nehéz belátni, hogy ez hosszabb távon tarthatatlan helyzetet eredményez: egymásba érnek a dugók, lehetetlen parkolóhelyet találni, sokan emiatt frusztráltan érkeznek a munkahelyükre. Az utóbbi évek kötöttpályás fejlesztéseinek köszönhetően felértékelődnek azok a fejlesztési lokációk, amelyek villamossal, esetleg vonattal is kiszámíthatóan érhetők el. Észak-Budapest ebből a szempontból nincs elkényeztetett helyzetben, az 1-es villamos tervezett óbudai (Bécsi úti) meghosszabbítását egyelőre levették a napirendről. A régóta lebegtetett Aquvincumi híd segítené Észak-Buda megközelítését, de ez egyelőre távlati terv; a rendszerváltás óta egyetértés van abban, hogy szükség lenne rá, de konkrét előrelépés egyelőre nem történt.

Észak-Budán kb. 330 ezer m2 iroda áll a bérlők rendelkezésére, és az igényt jelzi, hogy az üresedés itt a legalacsonyabb, mindössze 2,9%. A Graphisoft Park – amelynek egyébként az északi szélén létesülne a híd – köszöni, jól van, a bérlők szeretik, immár hatezren dolgoznak a kicsit szigetszerűen szeparált parkban, de jelenleg a budai oldalon nem találni olyan jelentősebb fejlesztési területet, amelyen irodapark létesülhetnek. Sikertörténetnek ígérkezik viszont az óbudai Waterfront City projekt, a maga 220 lakásával; III. kerületben a Duna-parthoz közel a Folyamőr utca, Miklós tér és Bogdáni út által határolt helyszínen, 50.000 m2-es területen, infrastrukturálisan kiváló helyen.

Dél-Buda

A 4-es metró elindulásával, illetve az 1-es villamos pályájának a Kelenföldi pályaudvarig történő meghosszabbításával még népszerűbbé vált az irodafejlesztők körében a dél-budai lokáció. Jelenleg 375 ezer m2 irodaterületet tartanak számon, és hosszú ideig itt mérték a legalacsonyabb, mintegy 3%-os üresedési rátát. A jelenlegi 5,4% sem magas, és az érdeklődés intenzitását jelzi, hogy Q3-ban a bérlői kereslet 20%-a irányult erre az alpiacra. Jelenleg 180 ezer m2 áll építés alatt, ennek fele már bérbe van adva: az Evosoft HQ. Ez utóbbi lesz az Infopark utolsó nagyobb fejlesztése, mivel a terület megtelt, a sok vitát kiváltó MOL torony pedig egy új fejezet kezdetét jelenti; egyrészt ez már a Lágymányosi híd déli oldalán helyezkedik el, másrészt a fejlesztőknek sikerült kilobbizni a sokáig kőbe vésettnek számító magassági korlátozást; a 120 méteres, 83 ezer m2-es torony biztosan landmark – azaz a környezetét meghatározó jellegű – épület lesz. A fejlesztési terület szélén futó Budafoki út mentén meglehetősen sok lakóprojekt is épül, illetve áll előkészítés alatt, és az ingatlanfejlesztéshez szükséges sokoldalú megközelítés szükségességét jelzi a tervezett Galvani-híd koncepciója. A Galváni út közvetlen szomszédságában épülő lakásprojektek értékesítői mélyen hallgatnak a híd többé-kevésbé biztos nyomvonaláról, a lakók valószínűsíthetően nem akarnak egy híd lehajtó csomópontjában élni. Az irodafejlesztők viszont előszeretettel hangsúlyozzák, hogy a jelenleg elsősorban autóval megközelíthető környékre ugyanolyan látványos fellendülés vár a híd megépülte után, mint amilyen bő húsz éve, a Lágymányosi-híd átadását követően annak környéken kezdődött. A hídra egyelőre várni kell, az optimista forgatókönyvek is tíz éves távlattal számolnak. Pedig a koncepció kifejezetten jó: bevonná a város vérkeringésébe a jelenleg aranytartalékként számon tartott észak-csepeli helyszíneket, fellendítené a most kissé poros és elhanyagolt külső Soroksári utat, és mivel a hídról levezető utakat – a tervezett nyomvonal alapján – egészen az Üllői útig futtatnák ki, várhatóan ott is érezhető lenne a fellendülés. A jelenlegi elképzelések szerint a dél-pesti régióban épülne az atlétikai stadion, illetve a déli városkapu keretében diákváros és a rekreációs célú ingatlanok nőhetnének ki a földből, persze ezeknek is előfeltétele az új híd létrejötte.

Dél-Pest

És ha már átjöttünk a Dunán: a dél-pesti régióban (Könyves Kálmán körút és környéke) kb. 350 ezer m2 iroda érhető el, ezek hozzávetőlegesen 7%-a áll üresen. További 80 ezer m2 épül, 20 ezer m2-nyi projekt startra kész, a legújabbak pedig a rajzasztalon formálódnak. Érdekes módon hiába fut az Üllői út alatt pontosan ugyanaz a metróvonal, mint ami a Váci utat a magyar irodapiac koronázatlan királyává tette, a fejlesztők inkább „keresztbe”, vagy a Hungária-Könyves Kálmán körút mentén terjeszkednek. Határozottan jót tett a környéknek, hogy itt épült fel a Telekom új székháza, egyben Magyarország jelenleg legnagyobb irodaépülete a maga 58 ezer m2-ével. Fejlesztők és további szakemberek a Hungária körgyűrűt prognosztizálják a következő nagy fejlesztési csomópontnak.

A konjunktúra biztos jele, ha a város látképét a daruk uralják. Szakemberek szerint az elkövetkezendő két évben még biztosan fejlődik a piac, és szinte biztos, hogy 5-10 év múlva, ha visszatekintünk a tízes évekre, a budapesti irodapiac aranykoraként fogjuk aposztrofálni a jelenlegi periódust.

DINAMIKUSAN BŐVÜLT A RÉGIÓ BEFEKTETÉSI VOLUMENE

Megtartotta éves szakmai konferenciáját az ESTON International Zrt. Rendhagyó módon idén közös előadással készült  a már két éve együttműködő Savills és ESTON. Az alkalom tematikája egyrészről bemutatta a befektetési szektor legújabb trendjeit, illetve útjára indította a cég legújabb szolgáltatását kis és középvállalatok számára. Az előadók közt üdvözölhették Salamon Adorjánt, az ESTON elnök-vezérigazgatóját és Chris Gillumot, a Savills EMEA régiós befektetési igazgatóját.

Salamon Adorján álláspontja szerint: “A budapesti ingatlanpiac továbbra is nagyon vonzó és számos szemszögből is rekordokat döntöget. 2018 kiemelkedő, közel 2 milliárt eurós  befektetési volumenét követően idén a prémium hozamok minden eddignél alacsonyabb szintjét látjuk az összes fontosabb szektorban: a belvárosi irodákat közel 4,9%-on tranzaktálták, emellett az irodai és logisztikai üresedés 5,9% és 2%-ig süllyedt, és a prémium kategóriák bérleti díjai dinamikusan folytatták a növekedést mindkét említett szektorban. Öröm látni, hogy a befektetők továbbra is aktívan érdeklődnek a lehetőségek iránt, azonban a befektetési volumen növekedésének gátat szab a legkeresettebb termékek szűk kínálata”.

Több, mint 54%-kal túllépte Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Romániában és hazánkban az ötévi átlagot 2019 kereskedelmi ingatlanbefektetési aktivitása az első három negyedévben, túllépve ezzel a korábbi 8 milliárd eurós határt – derül ki a legfrisebb, Savills által közölt jelentéséből. 2013-tól kezdődően átlagosan 24%-kal növekedett a befektetési forgalom a közép-kelet-európai régióban, ezzel is alátámasztva a befektetők növekvő bizalmát, amit ugyancsak támogat az EU-átlagon felüli gazdasági expanzió, csökkenő munkanélküliség és növekvő fogyasztás az említett országokban.

Lengyelország, mely a régió legnagyobb gazdaságaként az öt ország teljes GDP-jének 46%-áért felel, az ingatlanbefektetések 56%-át vonzotta, jóval 4,5 milliárd euró feletti összeggel. Csehország tranzakciós forgalma elérte a 2,36 milliárd eurót, Magyarország és Románia felel a teljes forgalom 6-6%-áért, Szlovákia pedig 3%-áért.

Ismét a nemzetközileg is aktív befektetők voltak a régió legerősebb szereplői. A német, az angol és az osztrák vevők mindig is hagyományosan uralták ezeket a piacokat, ezzel is lefedve a teljes tevékenység közel felét. Az elmúlt három évben az amerikai és a német befektetők aránya azonban csökkent, és jelentős beáramlásokat tapasztaltak a piacok Dél-Afrikából (2018-ban az összes befektetés 14%-a) és Ázsiából (2018-ban 12%). Kiemelkedő eredményként 2019 első kilenc hónapjában a koreai befektetők a tavalyi 4%-ról 14%-ra növelték tevékenységüket. A dél-koreai fővárosból erdő befektetésekk között szerepel egy prágai Amazon raktár eladása, mely tranzakció során a Savills nyújtotta a vevő számára a tanácsadási szolgáltatást.

A legjobb ingatlanokért folytatott verseny gyors hozamcsökkenést okozott a régióban az elmúlt néhány negyedévben. Az öt országra jellemző, átlagos prémium CBD hozam 5,26%-ra csökkent a harmadik negyedévben – mindösszesen 28 bázisponttal alacsonyabb, mint tavaly, illetve 12 bázisponttal elmaradva az előző negyedévtől. A prémium CBD irodapiaci hozam Prágában a legalacsonyabb, 3,9%-kal, majd Varsóban (4,5%) és Budapesten (4,9%); míg magasabb hozamok (5,75% és 7%) továbbra is elérhetõk Pozsonyban és Bukarestben.

Chris Gillum elmondása szerint: „az irodák továbbra is a legvonzóbb befektetési eszközök Közép-Kelet-Európában, kitéve ezzel az első kilenc hónap befektetési volumenének 60%-át, ami 45%-os erős növekedést jelent 2018 hasonló időszakához képest.”

Majd folytatta: „Azt tapasztaljuk, hogy a nemzetközi tőke növekvő érdeklődéssel fordul a régió felé, ami azzal is magyarázható, hogy a kínálatban jó minőségű termékek érhetőek el, kedvező gazdasági környezetben. A szektor kiemelkedő teljesítményének köszönhetően további befektetőkre számítunk a jövő évben is. Ennek ékes példája a bukaresti Day Tower irodaház akvizíciója októberben, mely során a közel-keleti Corporate Finance House Group befektetőt, mint vevőt, vállalatunk képviselte.

Régiónkban az irodapiaci kereslet átlagosan 9%-kal emelkedett az elmúlt öt évben, ezzel az átlagos üresedési rátát Prágában, Budapesten, Bukarestben és Varsóban 6,9%-ra lökte – összehasonlításképp 2014-ben ez a szám 13,8% volt, tavaly pedig csupán fél százalékponttal alacsonyabb. Prága büszkélkedhet a legalacsonyabb üresedéssel, mindösszesen 4,6%-kal, ezt követi fővárosunk 5,9%-kal, majd Bukarest 8%, és Varsó 8,2%-kal.

Eri Mitsostergiou, a Savills európai piackutatási részlegének igazgatója hozzátette: „Az Oxford Economics előrejelzései alapján Varsó második, Budapest ötödik, Prága hatodik,  Bukarest pedig a kilencedik leggyorsabban fejlődő európai város lesz a következő 5 évben, köszönhetően a 2,6%-os várható átlagos GDP növekedésnek, mely messze meghaladja az európai 1,9%-os átlagot.”

„A prémium termékek kínálatának szűkülése miatt a 2019-es befektetési volumenek hozzávetőlegesen 5-10%-kal fognak elmaradni a tavalyi értékekhez képest. Úgy hisszük, hogy van még tere a hozamesésnek, különösen a prémium logisztikai szegmensben. Ami a prémium irodapiaci hozamokat illeti Varsó és Bukarest további drágulásra számíthat, viszont a prágai számok stabilizálódni látszanak. Azt várjuk, hogy a retail szektorban stabilizálódnak a hozamok – a hozamcsökkenés lefékeződése már tapasztalható. Mindezek mellett az erősödő kiskereskedelmi forgalom fenntartja a legjobb ingatlanok hozamtermelő képességét, és további keresletet generál a logisztuikai piacon is.” – tette hozzá a szakember.

 

További információ:

Tamáska György

Marketingvezető

marketing@eston.hu