Analyses

Elszállnak az irodapiaci üresedések? Mit látunk most?

A budapesti irodapiac első negyedéves adatai alapján átlagos dinamikájú kereslettel és alapvetően pozitív piaci hangulattal érkeztünk a COVID-19 világjárványhoz. Míg 2019 első három hónapjában nem adtak át új irodaterületet, 2020. március végéig két épületben összesen több mint 45 ezer négyzetméterrel bővült a minőségi bériroda állomány (összesen kevesebb mint 10%-nyi üres területtel). A sikeresen megkötött bérleti szerződések volumene megegyezett az egy évvel korábbival, emellett az újonnan átadott irodaterületeknél is nagyobb mértékben nőtt a kihasznált területek mennyisége (a nettó piaci felszívás közel 23 ezer nm volt). Az üresedési ráta enyhe mértékben, 0,6 százalékponttal nőtt az előző negyedéveshez képest, de még mindig 0,9 százalékponttal alacsonyabb, mint 2019 első negyedévében. A bérleti díjak a január-márciusi időszakban tovább emelkedtek, és a már folyamatban lévő bérleti tárgyalások zöme sikeresen lezárult.

A jelenlegi járványhelyzet miatt várhatóan több tekintetben is trendforduló következik be a budapesti irodapiacon, az igazi kérdés az, hogy ezek a folyamatok mennyire és milyen időtávon lesznek visszafordíthatóak. A kijárási korlátozás miatt elmaradó ügyféltalálkozók jelentősen lelassították a korábban elindított tárgyalásokat. A piaci helyzet azonnali megváltozására reagálva a legtöbb cégvezető kizárólag saját tevékenységének fenntartására koncentrál, így az ingatlanos – pl. irodabérleti – kérdések megoldása nem a legmagasabb prioritású.

Várakozásaink szerint ugyanakkor, a járványhelyzet a modern irodapiacra mérsékelt hatást fog gyakorolni, tekintettel arra, hogy a bérirodákban végzett tevékenységek nagy része távmunkában is végezhető, a bérleti szerződések átlagos futamideje 5-7 év, emellett az irodaterületek jelentős részében nincs lehetőség a bérlemény részleges visszaadására, így az esetleges kisebb leépítések miatt az irodahasználat nem, vagy csak időben eltolva fog változni. A keresleti oldalon jelentősebb visszaesésre a második és főként a harmadik negyedévben számítunk, emellett a bérlethosszabbítások keresleten belüli aránya az év során erőteljesen nőni fog.

Az általános üresedési mutató a korábbi trenddel ellentétben emelkedő pályára áll 2020-ban, ami – figyelembe véve az idénre tervezett átadások volumenét – a COVID helyzettől függetlenül is bekövetkezett volna. Az üresedés alacsony dinamikájú növekedése a piac egészséges egyensúlyához is hozzájárul, és segít elkerülni egy árazási buborékot, amit a bérlők mozgásterének hiánya és a korábban is ugrásszerűen emelkedő kivitelezési költségek elszállása okozna. Emlékeztetőül: március végén mindössze 15 budapesti irodaépületben volt 4 ezer négyzetméternél nagyobb szabad terület, az év végéig átadni tervezett projektek előzetes telítettsége közel 70%-os. Az irodapiaci üresedést a nettó piaci felszívás és a fejlesztői tevékenység együttesen határozzák meg. Számításaink alapján, az üresedés az előző évihez hasonló piaci felszívás mellett is 7,5% fölé emelkedne az év végére, de a keresletben várható visszaesés miatt optimista várakozásokkal is 9,3% lehet. Ha nem érkezik új bérlői igény a piacra (a nettó piaci felszívás 0), az üresedés 11%-ra nőhet, amennyiben minden idénre tervezett irodaépület átadásra kerül. A valóságban ugyanakkor azt látjuk, hogy bár a megkezdett építkezések folytatódtak, az átadás halasztása is felmerült több esetben. Már a fejlesztések ütemezésének kisebb korrekciója is segíthet jobban kontrollálni az üresedést: ha az idénre tervezett 220 ezer négyzetméternyi iroda kb 30%-ának átadási időpontja jövőre tolódik, zéró nettó felszívás mellett is mindössze 9%-ig nőne az üresedés.

A rugalmas irodahasználat a korábbi trend folytatásaként tovább bővül, egy részről a jelenleg általános otthoni munkavégzés fennmaradásával, másrészről a szolgáltatott irodák iránti igény emelkedésével. Ez utóbbi lehetőséget ad a cégvezetők részére a piaci változások pontosabb lekövetésére, és az irodaköltségek rugalmasabb – a mostani helyzethez jobban alkalmazkodó – alakítására.

A budapesti irodapiac a leírtaknak megfelelően stabil, alapvetően kedvező fundamentumokkal indította az évet, és bár a válsághelyzet várhatóan visszaveti a keresletet, jelentős aránytalanságokra az év végéig nem számítunk.

Észak kontra dél: avagy merre tovább Budapest?

Az ingatlanfejlesztők hármas alapszabálya kikezdhetetlen igazság: semmi sem lehet fontosabb, mint a lokáció, lokáció, lokáció. Ez az egyetlen faktor, amin utólag szinte lehetetlen módosítani. Azért ”csak” szinte, mert egy új híd vagy egy metróvonal megépülte látványosan felértékelhet egy-egy területet. A budapesti irodapiac állócsillaga, a Váci úti irodafolyosó sikertörténet, ám éppen ezért, lassan megtelik. A szakemberek három olyan nagyobb telket tartanak számon, ahol még nem indult el a fejlesztés, de csodák nincsenek: a Váci út – legalábbis az Árpád hídig tartó szakasza – teltház közeli. A nem csillapodó fejlesztési láz tehát logikusan generálja a kérdést: merre tovább budapesti irodapiac? A fejlesztők lázasan keresik az alternatív helyszíneket, keresetté válnak az alternatív lokációk. Összeállításunkban annak jártunk utána, hogy hol folytatódhat a budapesti irodapiac menetelése.

Észak-Pest

Az A-kategóriájú budapesti irodaházakban elérhető hasznos terület 40%-a,  883 ezer m2 található a Váci úton vagy annak közvetlen környezetében. Az átlagos üresedés 4,5%, ami továbbra is vonzza a fejlesztőket; jelenleg 200 ezer m2 irodaépület áll kivitelezés alatt, ezek átadása után az alpiac mérete bőven átlépi az 1 millió m2-t. A keresletet jellemzi, hogy a Skanska és a GTC vállalta a régi épületek bontásával járó pluszköltséget is – előbbi a Vízművek elavult épületét, utóbbi egy csődbe jutott autószalont tett rövid időn belül a földdel egyenlővé –, annak érdekében, hogy a jelenleginél is hangsúlyosabban legyenek jelen a Nr 1. budapesti lokációban. A GTC olyannyira hisz a környék vonzerejében, hogy nem is fejleszt máshol. Az Atenor fejlesztése, a Váci Greens ötödik és hatodik épülete (az ’E’ és az ’F’ jelű) is kivitelezés alatt áll (ezzel be is fejeződik a projekt), és a jelentősebb fejlesztések közé sorolják a HB Reavis Agoráját is, amelynek első, 34 ezer m2-es épülete lassan szerkezetkész. A teljes projekt 131 ezer m2 lesz, és várhatóan 2022-re fejeződik be.

Észak-Buda

Az elmúlt 10 évben a Budapesten forgalomban lévő autók száma 633 ezerre nőtt. Ráadásul ebben a számban nincsenek benne azok, akik kiköltöztek az agglomerációba, és onnan próbálnak naponta visszajutni a budapesti munkahelyükre. Nem nehéz belátni, hogy ez hosszabb távon tarthatatlan helyzetet eredményez: egymásba érnek a dugók, lehetetlen parkolóhelyet találni, sokan emiatt frusztráltan érkeznek a munkahelyükre. Az utóbbi évek kötöttpályás fejlesztéseinek köszönhetően felértékelődnek azok a fejlesztési lokációk, amelyek villamossal, esetleg vonattal is kiszámíthatóan érhetők el. Észak-Budapest ebből a szempontból nincs elkényeztetett helyzetben, az 1-es villamos tervezett óbudai (Bécsi úti) meghosszabbítását egyelőre levették a napirendről. A régóta lebegtetett Aquvincumi híd segítené Észak-Buda megközelítését, de ez egyelőre távlati terv; a rendszerváltás óta egyetértés van abban, hogy szükség lenne rá, de konkrét előrelépés egyelőre nem történt.

Észak-Budán kb. 330 ezer m2 iroda áll a bérlők rendelkezésére, és az igényt jelzi, hogy az üresedés itt a legalacsonyabb, mindössze 2,9%. A Graphisoft Park – amelynek egyébként az északi szélén létesülne a híd – köszöni, jól van, a bérlők szeretik, immár hatezren dolgoznak a kicsit szigetszerűen szeparált parkban, de jelenleg a budai oldalon nem találni olyan jelentősebb fejlesztési területet, amelyen irodapark létesülhetnek. Sikertörténetnek ígérkezik viszont az óbudai Waterfront City projekt, a maga 220 lakásával; III. kerületben a Duna-parthoz közel a Folyamőr utca, Miklós tér és Bogdáni út által határolt helyszínen, 50.000 m2-es területen, infrastrukturálisan kiváló helyen.

Dél-Buda

A 4-es metró elindulásával, illetve az 1-es villamos pályájának a Kelenföldi pályaudvarig történő meghosszabbításával még népszerűbbé vált az irodafejlesztők körében a dél-budai lokáció. Jelenleg 375 ezer m2 irodaterületet tartanak számon, és hosszú ideig itt mérték a legalacsonyabb, mintegy 3%-os üresedési rátát. A jelenlegi 5,4% sem magas, és az érdeklődés intenzitását jelzi, hogy Q3-ban a bérlői kereslet 20%-a irányult erre az alpiacra. Jelenleg 180 ezer m2 áll építés alatt, ennek fele már bérbe van adva: az Evosoft HQ. Ez utóbbi lesz az Infopark utolsó nagyobb fejlesztése, mivel a terület megtelt, a sok vitát kiváltó MOL torony pedig egy új fejezet kezdetét jelenti; egyrészt ez már a Lágymányosi híd déli oldalán helyezkedik el, másrészt a fejlesztőknek sikerült kilobbizni a sokáig kőbe vésettnek számító magassági korlátozást; a 120 méteres, 83 ezer m2-es torony biztosan landmark – azaz a környezetét meghatározó jellegű – épület lesz. A fejlesztési terület szélén futó Budafoki út mentén meglehetősen sok lakóprojekt is épül, illetve áll előkészítés alatt, és az ingatlanfejlesztéshez szükséges sokoldalú megközelítés szükségességét jelzi a tervezett Galvani-híd koncepciója. A Galváni út közvetlen szomszédságában épülő lakásprojektek értékesítői mélyen hallgatnak a híd többé-kevésbé biztos nyomvonaláról, a lakók valószínűsíthetően nem akarnak egy híd lehajtó csomópontjában élni. Az irodafejlesztők viszont előszeretettel hangsúlyozzák, hogy a jelenleg elsősorban autóval megközelíthető környékre ugyanolyan látványos fellendülés vár a híd megépülte után, mint amilyen bő húsz éve, a Lágymányosi-híd átadását követően annak környéken kezdődött. A hídra egyelőre várni kell, az optimista forgatókönyvek is tíz éves távlattal számolnak. Pedig a koncepció kifejezetten jó: bevonná a város vérkeringésébe a jelenleg aranytartalékként számon tartott észak-csepeli helyszíneket, fellendítené a most kissé poros és elhanyagolt külső Soroksári utat, és mivel a hídról levezető utakat – a tervezett nyomvonal alapján – egészen az Üllői útig futtatnák ki, várhatóan ott is érezhető lenne a fellendülés. A jelenlegi elképzelések szerint a dél-pesti régióban épülne az atlétikai stadion, illetve a déli városkapu keretében diákváros és a rekreációs célú ingatlanok nőhetnének ki a földből, persze ezeknek is előfeltétele az új híd létrejötte.

Dél-Pest

És ha már átjöttünk a Dunán: a dél-pesti régióban (Könyves Kálmán körút és környéke) kb. 350 ezer m2 iroda érhető el, ezek hozzávetőlegesen 7%-a áll üresen. További 80 ezer m2 épül, 20 ezer m2-nyi projekt startra kész, a legújabbak pedig a rajzasztalon formálódnak. Érdekes módon hiába fut az Üllői út alatt pontosan ugyanaz a metróvonal, mint ami a Váci utat a magyar irodapiac koronázatlan királyává tette, a fejlesztők inkább „keresztbe”, vagy a Hungária-Könyves Kálmán körút mentén terjeszkednek. Határozottan jót tett a környéknek, hogy itt épült fel a Telekom új székháza, egyben Magyarország jelenleg legnagyobb irodaépülete a maga 58 ezer m2-ével. Fejlesztők és további szakemberek a Hungária körgyűrűt prognosztizálják a következő nagy fejlesztési csomópontnak.

A konjunktúra biztos jele, ha a város látképét a daruk uralják. Szakemberek szerint az elkövetkezendő két évben még biztosan fejlődik a piac, és szinte biztos, hogy 5-10 év múlva, ha visszatekintünk a tízes évekre, a budapesti irodapiac aranykoraként fogjuk aposztrofálni a jelenlegi periódust.

DINAMIKUSAN BŐVÜLT A RÉGIÓ BEFEKTETÉSI VOLUMENE

Megtartotta éves szakmai konferenciáját az ESTON International Zrt. Rendhagyó módon idén közös előadással készült  a már két éve együttműködő Savills és ESTON. Az alkalom tematikája egyrészről bemutatta a befektetési szektor legújabb trendjeit, illetve útjára indította a cég legújabb szolgáltatását kis és középvállalatok számára. Az előadók közt üdvözölhették Salamon Adorjánt, az ESTON elnök-vezérigazgatóját és Chris Gillumot, a Savills EMEA régiós befektetési igazgatóját.

Salamon Adorján álláspontja szerint: “A budapesti ingatlanpiac továbbra is nagyon vonzó és számos szemszögből is rekordokat döntöget. 2018 kiemelkedő, közel 2 milliárt eurós  befektetési volumenét követően idén a prémium hozamok minden eddignél alacsonyabb szintjét látjuk az összes fontosabb szektorban: a belvárosi irodákat közel 4,9%-on tranzaktálták, emellett az irodai és logisztikai üresedés 5,9% és 2%-ig süllyedt, és a prémium kategóriák bérleti díjai dinamikusan folytatták a növekedést mindkét említett szektorban. Öröm látni, hogy a befektetők továbbra is aktívan érdeklődnek a lehetőségek iránt, azonban a befektetési volumen növekedésének gátat szab a legkeresettebb termékek szűk kínálata”.

Több, mint 54%-kal túllépte Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Romániában és hazánkban az ötévi átlagot 2019 kereskedelmi ingatlanbefektetési aktivitása az első három negyedévben, túllépve ezzel a korábbi 8 milliárd eurós határt – derül ki a legfrisebb, Savills által közölt jelentéséből. 2013-tól kezdődően átlagosan 24%-kal növekedett a befektetési forgalom a közép-kelet-európai régióban, ezzel is alátámasztva a befektetők növekvő bizalmát, amit ugyancsak támogat az EU-átlagon felüli gazdasági expanzió, csökkenő munkanélküliség és növekvő fogyasztás az említett országokban.

Lengyelország, mely a régió legnagyobb gazdaságaként az öt ország teljes GDP-jének 46%-áért felel, az ingatlanbefektetések 56%-át vonzotta, jóval 4,5 milliárd euró feletti összeggel. Csehország tranzakciós forgalma elérte a 2,36 milliárd eurót, Magyarország és Románia felel a teljes forgalom 6-6%-áért, Szlovákia pedig 3%-áért.

Ismét a nemzetközileg is aktív befektetők voltak a régió legerősebb szereplői. A német, az angol és az osztrák vevők mindig is hagyományosan uralták ezeket a piacokat, ezzel is lefedve a teljes tevékenység közel felét. Az elmúlt három évben az amerikai és a német befektetők aránya azonban csökkent, és jelentős beáramlásokat tapasztaltak a piacok Dél-Afrikából (2018-ban az összes befektetés 14%-a) és Ázsiából (2018-ban 12%). Kiemelkedő eredményként 2019 első kilenc hónapjában a koreai befektetők a tavalyi 4%-ról 14%-ra növelték tevékenységüket. A dél-koreai fővárosból erdő befektetésekk között szerepel egy prágai Amazon raktár eladása, mely tranzakció során a Savills nyújtotta a vevő számára a tanácsadási szolgáltatást.

A legjobb ingatlanokért folytatott verseny gyors hozamcsökkenést okozott a régióban az elmúlt néhány negyedévben. Az öt országra jellemző, átlagos prémium CBD hozam 5,26%-ra csökkent a harmadik negyedévben – mindösszesen 28 bázisponttal alacsonyabb, mint tavaly, illetve 12 bázisponttal elmaradva az előző negyedévtől. A prémium CBD irodapiaci hozam Prágában a legalacsonyabb, 3,9%-kal, majd Varsóban (4,5%) és Budapesten (4,9%); míg magasabb hozamok (5,75% és 7%) továbbra is elérhetõk Pozsonyban és Bukarestben.

Chris Gillum elmondása szerint: „az irodák továbbra is a legvonzóbb befektetési eszközök Közép-Kelet-Európában, kitéve ezzel az első kilenc hónap befektetési volumenének 60%-át, ami 45%-os erős növekedést jelent 2018 hasonló időszakához képest.”

Majd folytatta: „Azt tapasztaljuk, hogy a nemzetközi tőke növekvő érdeklődéssel fordul a régió felé, ami azzal is magyarázható, hogy a kínálatban jó minőségű termékek érhetőek el, kedvező gazdasági környezetben. A szektor kiemelkedő teljesítményének köszönhetően további befektetőkre számítunk a jövő évben is. Ennek ékes példája a bukaresti Day Tower irodaház akvizíciója októberben, mely során a közel-keleti Corporate Finance House Group befektetőt, mint vevőt, vállalatunk képviselte.

Régiónkban az irodapiaci kereslet átlagosan 9%-kal emelkedett az elmúlt öt évben, ezzel az átlagos üresedési rátát Prágában, Budapesten, Bukarestben és Varsóban 6,9%-ra lökte – összehasonlításképp 2014-ben ez a szám 13,8% volt, tavaly pedig csupán fél százalékponttal alacsonyabb. Prága büszkélkedhet a legalacsonyabb üresedéssel, mindösszesen 4,6%-kal, ezt követi fővárosunk 5,9%-kal, majd Bukarest 8%, és Varsó 8,2%-kal.

Eri Mitsostergiou, a Savills európai piackutatási részlegének igazgatója hozzátette: „Az Oxford Economics előrejelzései alapján Varsó második, Budapest ötödik, Prága hatodik,  Bukarest pedig a kilencedik leggyorsabban fejlődő európai város lesz a következő 5 évben, köszönhetően a 2,6%-os várható átlagos GDP növekedésnek, mely messze meghaladja az európai 1,9%-os átlagot.”

„A prémium termékek kínálatának szűkülése miatt a 2019-es befektetési volumenek hozzávetőlegesen 5-10%-kal fognak elmaradni a tavalyi értékekhez képest. Úgy hisszük, hogy van még tere a hozamesésnek, különösen a prémium logisztikai szegmensben. Ami a prémium irodapiaci hozamokat illeti Varsó és Bukarest további drágulásra számíthat, viszont a prágai számok stabilizálódni látszanak. Azt várjuk, hogy a retail szektorban stabilizálódnak a hozamok – a hozamcsökkenés lefékeződése már tapasztalható. Mindezek mellett az erősödő kiskereskedelmi forgalom fenntartja a legjobb ingatlanok hozamtermelő képességét, és további keresletet generál a logisztuikai piacon is.” – tette hozzá a szakember.

 

További információ:

Tamáska György

Marketingvezető

marketing@eston.hu

A Covance és a Chiltern iroda-megoldását az ESTON biztosította

Az Eston International csapata sikeresen közreműködött a cégcsoport új székhelyének kiválasztásában

Az amerikai LabCorp cég, akinek a gyógyszerfejlesztési ágazata Covance néven ismert, 2017-ben sikeresen lezárta a Chiltern akvizícióját, mellyel a vállalat meg kívánta erősíteni vezető globális gyógyszerfejlesztési és diagnosztikai.poizicióját. Egy ilyen kaliberű összeolvadás szervezeti, és ezzel együtt infrastrukturális változásokat hoz magával. A szervezeti átalakulások az irodák bővítését, átszervezését, költöztetését is jelenti. Budapesten a cégek képviselete két különböző helyszínen, az Allee Cornerben illetve a Canada Square-ben bérelt irodát. Egyik hely sem volt igazán alkalmas ilyen volumenű bővülésre, amit az egyesülés jelentett. Ennek következtében a két cég egy harmadik irodaház felkutatásában látta a megoldást, amihez az ESTON-t találta a megfelelő partnernek. A Budapest II. kerületében található Residence irodaház teljesítette a támasztott elvárásokat. A szerencsés elhelyezkedés mellett az iroda adottságai és a szabad, bérelhető méret is ideális volt az új bérlő számára. A költözés 2019 márciusában történt, a megközelítőleg 600 négyzetméteres irodába. A Residence irodaház tulajdonosa az LFPI csoport, akit a magyar piacon a bécsi székhelyű FLE GmbH képvisel.

 

Market Report H2 2018

Lendületben az irodapiac – derül ki az ESTON új kutatásából
A budapesti bérirodák piacán dinamikus kereslet-bővülésnek lehettünk tanúi az elmúlt három évben. A szakértők szerint ennek még nincs vége.

2018-ban rekord szintre emelkedett a budapesti bérirodák iránti kereslet: az összes kiadott terület meghaladta az 530 ezer négyzetmétert; erre korábban csak 2015-ben volt példa. Piaci szereplők osztják a véleményt, hogy a növekedés dinamikája szükségszerűen csökken a közeljövőben, de a részleteket nézve úgy látszik, a coworking irodák új lendületet adhatnak a kereslet bővülésének.
Salamon Adorján, az ESTON International Zrt. vezérigazgatója szerint a nagyobb szolgáltatók már jelen vannak a budapesti irodapiacon, de a verseny a jövőben tovább éleződik. „Tapasztalataink szerint az Egyesült Államokban és a Nyugat Európában már bevált formula itthon is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és a korábban 1500-2000 négyzetmétert kereső szolgáltatók ma már jóval nagyobb, akár 4-5 ezer négyzetéteres bérleményeket keresnek operációjuk biztosítására. Közismert, hogy a jelenlegi piaci helyzet nem igazán kedvez a nagyobb bérlőknek, hiszen mozgásterük elsősorban a még építés alatt álló irodaházakra korlátozódik.” A szakember szerint lenne igény arra, hogy Budapest dinamikusabban zárkózzon fel a nyugati trendekhez, hiszen egyre több cég ismeri fel, hogy hatékonyságának növeléséhez a munkavállalói igények kiszolgálásán át vezet az út. A coworking irodaterek jellemzően elsődleges lokációkon, kiválóan megközelíthető épületekben találhatók, ahol az irodai munka mindig újszerű, igényes és változatos környezetben zajlik. A kulcs a rugalmasság, a legfőbb felhasználók lendületes start-up vállalkozások, vagy akár multinacionális nagyvállalatok, ahol sok tevékenységet projekt-feladatként delegálnak.
Bővebben az alábbi kutatásból olvashat a jelenlegi iroda-, ipari-, és befektetési piac helyzetéről:

BRF riport – 2018 Q3

Irodapiaci körkép:

2018 harmadik negyedéve során négy új irodaépület került átadásra, 110.970 m2-rel növelve a budapesti modern irodaállomány méretét. A negyedév során átadott legnagyobb irodaépület a Magyar Telekom új székháza volt; az 58.800 m2-es irodaház a Nem-központi Pest részpiacon található. Szintén befejeződött a 36.000 m2-es Mill Park, a 11.340 m2-es Advance Tower I. és a 4.830 m2-es EcoDome építése.

A teljes budapesti modern irodaállomány jelenleg 3.587.290 m2-t tesz ki, melyen belül 2.943.580 m2 „A” és „B” kategóriás modern spekulatív irodaterület valamint 643.710 m2 saját tulajdonú iroda található.

Ipari ingatlanpiac:

2018 harmadik negyedévében egy új fejlesztést adtak át: a Budapest Dock Szabadkikötő következő fázisát, amely 5.000 négyzetméterrel került be az állományba. A budapesti és a Budapest környéki agglomeráció spekulatív ipari ingatlanállománya jelenleg 2.086.120 négyzetméter.

A harmadik negyedévben a teljes bérlői kereslet 109.350 négyzetmétert tett ki, ami 10%-kal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában mért érték, és 83%-os növekedés az előző negyedévhez képest. A kereslet 52,1%-át szerződés hosszabbítások tették ki, az új szerződések részaránya 31,4%, míg a bővülések aránya 10,1% volt. 2018 harmadik negyedévében a BRF egy előbérleti szerződést regisztrált, ami 6,4%-os részaránnyal szerepel a teljes bérlői keresletben.

A teljes riportot az alábbi linkekre kattintva töltheti le:

BRF PR OFFICE Q3 2018_EN_ESTON

BRF PR OFFICE Q3 2018 HUN_ESTON

BRF Q3 2018 industrial PR_ENG-FINAL_ESTON

BRF Q3 2018 industrial PR_HUN-FINAL_ESTON