Ingatlanadó: hiányoznak a feltételek

A kormány csak a jogi keretét teremtené meg az értékalapú ingatlanadó bevezetésének, így eleget tenne a konvergenciaprogramban foglaltaknak, de az intézmény működtetését rábízná az önkormányzatokra, rájuk hárítva ezzel a politikai felelősséget. Ágy foglalható össze a koalíciós pártok ingatlanadóval kapcsolatos megállapodása. Bár a dokumentum csak egyetlen, szűken fogalmazott mondatot tartalmaz a bevezetésről, s a pártok tartalmi ügyben nem egyeztek meg, a Pénzügyminisztérium államtitkára tegnap egy lehetséges verziót ismertetett e sarc tekintetében. A jogszabály előkészítése azonban csak most kezdődik, azt még a két frakcióval egyeztetni kell.

A kormány november 15-ig törvényi úton egybevonná az ingatlanokat érintő négyféle adótípust (építmény-, telek-, kommunális, illetve “üdülőadó”) és a luxusadót, és egy egységes, értékalapú ingatlanadó-rendszert léptetne érvénybe – mondta Tátrai Miklós, s hozzátette: az ingatlanadó mértékéről, s hogy egyáltalán kivetik-e a továbbiakban is, az önkormányzatok döntenének. Az államtitkár jelezte: a kormánynak nincs kifogása az ellen, hogy az új adó 50 millió forintnál értékesebb ingatlanok esetében lépjen életbe, illetve azokra magasabb értékkulcs vonatkozzon. Arról azonban egyelőre semmilyen tervezet nincs, hogy milyen módszerrel becsülnék fel az ingatlanokat.

A szocialisták tárgyalódelegációját útra bocsátó szakpolitikusi csapat többsége úgy vélte, nem kell bevezetni az értékalapú ingatlanadót, mert annak nincsenek meg a feltételei – tudta meg a Világgazdaság. Elutasították azt a verziót is, hogy a már meglévő 4+1 adót váltsa ki az új sarc, mert pluszbevételt nem hoz, nem lesz belőle állami bevétel, s felesleges társadalmi indulatokat kavar. Ehhez képest került be mégis a koalíciós megállapodásba az értékalapú ingatlanadó bevezetése, vélhetően a liberális párt nyomására. A fent vázolt módszerrel annyit ér el a kormány, hogy a konvergenciaprogram “szövegszerűen” teljesül, a “népharag” viszont az önkormányzatokat sújtja, ha azok kivetik a sarcot – mondták lapunknak szocialista politikusok. A liberális párt képviselői azt mondták: az irány, amely szerint a vagyoni típusú adózás felé kell elmozdulni, elfogadható, de a tartalomról további egyeztetésekre lesz szükség.

A magyar adórendszer átalakítása két szakaszban valósulhat meg – jelentette be tegnap Tátrai Miklós. A 2008-ig történő átalakítások fő célja a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása lesz. Ezzel kapcsolatban Tátrai kifejtette: bár az adóterhek mértéke nem tér el az európai átlagtól, a magyar adófizetők túl súlyosnak érzik azokat, s ezért magas az adóelkerülés aránya. Az adócsalások hatékonyabb kiszűréséhez egyrészt 2008. január 1-jétől növelnék az adóellenőrök számát, másrészt számos kis adót és járulékot összevonnak, és az így felszabaduló kapacitásoktól is az adókontroll javulását várják.

Szeptemberben a kormány várhatóan beterjeszti új áfatörvény tervezetét, amely lehetővé tenné az elektronikus befizetést, illetve az áfa vevői oldalról való behajtását. A személyi jövedelemadót illetően számos kedvezmény eltörlésére lehet számítani. Tátrai szerint túl nagy az ugrás az adóterhekben az évi 1,5-2,5 millió forintos jövedelmek között, így az adójóváírás jövedelmi korlátait valószínűleg feljebb tolják.

A második típusú – 2009-től vagy még később hatályba lépő – változtatások abban az esetben léphetnek életbe, ha a központi költségvetés egyenlege továbbra is a tervezettnél kedvezőbben alakul. A többletbevételeket a hiány csökkentésére és a versenyképesség növelésére kívánják fordítani. Hogy az utóbbin pontosan mit ért a Pénzügyminisztérium, nem sikerült kideríteni, az államtitkár sejtelmes utalásai azonban valószínűsítették, hogy a munkakínálat növelése érdekében 2009. január 1-jétől esetleg adót csökkentene a kormány. E szerint úgy tűnik, az SZDSZ-nek engednie kellett abból a feltételéből, hogy csomagban tárgyalják és fogadják el a ciklusban tervezett összes adóváltoztatást. A szocialisták korábban jelezték: nem kívánnak középtávú megállapodást kötni adóügyekben, csak az elért eredmények függvényében lehet szerintük újragondolni egy esetleges átrendezést is.

Forrás: Világgazdaság