PPP-ben épül a kormányzati negyed

“A ppp-t elsősorban a forráshiányos szervezetek használják, hiszen jelenértéken ez a legelőnyösebb konstrukció, bár azt sem szabad elfelejteni, hogy az összes kiadást tekintve ez a legdrágább” – mondta lapunknak Salamon Adorján. Az Eston International Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint mind a piaci bérlet, mind a ppp mellett és ellen is fel lehet hozni érveket, ezért nem is az a legfontosabb kérdés, hogy milyen konstrukcióban valósul meg az új kormányzati negyed, hanem az, hogy elég hatékony legyen a működtetése. Az állami szervezetekre ugyanis az a jellemző, hogy amikor piaci alapon bérelnek irodát, az egy főre jutó terület eléri a 15-20 négyzetmétert, miközben a cégek esetében az átlag 12 négyzetméter körül van.

“Az állam számára nyilván ez a legjobb megoldás, hiszen a ppp-konstrukció terheli meg a legkisebb mértékben a költségvetést, ami a konvergenciaprogram miatt sem mindegy” – kommentálta lapunknak a döntést Nyúl Sándor, a TriGránit Fejlesztési Zrt. operatív vezérigazgatója. A befektetők szempontjából ez a kevésbé kedvező változat, hiszen így az éves hozam lényegesen alacsonyabb lesz annál, mint amit egy egyszerű bérleti konstrukcióval el lehetne érni. Ez persze vélhetően egy fejlesztő kedvét sem veszi majd el, hiszen a beruházás volumene és presztízsértéke is egyedülálló a magyar piacon. Természetesen az indulók között lesz a TriGránit is, amely már több ppp-konstrukcióban megvalósult ingatlanfejlesztést tudhat maga mögött – tette hozzá Nyúl.

Forrás: Napi Gazdaság