A szabadság érzetét keltik

INGATLAN ÉS BEFEKTETÉS / Eston – Az angol ingatlanos nyelv után a magyarban is kezd elfogadottá válni a “loft” fogalom – igaz, sokan sokféleképpen használják. A lakás- és irodapiacon egyaránt nagy karriert befutó szó értelmezésében az ESTON International Rt. munkatársa volt segítségünkre.

Az angol értelmező kéziszótár a loft szó jelentését, amely egyébként egy, a lift = emelni szó jelentésével egyenértékű ősi angolszász fogalomból ered, következőképpen definiálja: “nyílt tér a ház felső szintjén, közvetlenül a tető alatt”. Az angol nyelv a korai időkben ezen épületrészekre a loft mellett az attic fogalmat is használta (attica = a legmagasabb) de az utóbbi időben a modern szóhasználatban a lakásokká és irodákká konvertált, főleg ipari létesítmények kapcsán a két szó jelentése eltávolodott, a lofttal összefüggő képzettársítás manapság egyértelműen egy racionálisan hasznosított térre utal.

Az eredeti funkcióra igénybe nem vett gyárépületek és raktárak loft irodákként és loft lakásonként történő hasznosításának ötlete az 1970-es évek Angliájában, Manchesterben és Liverpoolban fogant. Az angol textilipar tradicionális központjaiban a hanyatlás jelei már az 1920-as években megmutatkoztak, ettől az időponttól az iparág nem talált magára, sorozatos csődök, gyárbezárások jellemezték.

Liverpool esetében a helyzet még roszszabb volt. A kikötőváros dokkjait üzemek és raktárak koncentrációja jellemezte, s a gyarmatbirodalom végével, illetve a konténerhajók megjelenésével ezen komplexumok sorsa megpecsételődött. A tömeges gyárbezárások miatt az ingatlanokhoz jóval piaci ár alatt lehetett hozzájutni, így a tetemes felújítási költségek és fizetőképes kereslet gyengesége ellenére is pozitív szaldóval lehetett beruházásokat realizálni. A későbbi konjunktúra egyidejűleg a népesség növekedésével járt, a tradicionális lakóövezetek folyamatosan érték el az ipari zónák határait, így a loft ingatlanok lakó és irodai célra történő kihasználása egyre kézenfekvőbbé vált. A loft épületek, amelyek a lakás és irodai funkción kívül a szórakoztatóiparban is kezdtek teret nyerni, egyre népszerűbbek lettek Londonban és más angol városokban, de elterjedtek az USA-ban, Németországban és Hollandiában is.

Az optimálisan kihasználható terek mellett a loft irodaházak és a loft lakások a szűken vett funkcionalitáson túl egyfajta életérzést és egyéniséget is sugároznak, a nagy, fantáziánk szerint tagolható és berendezhető belső terek pedig a szabadság érzetét keltik.

Magyarországon az első loft beruházások csak az utóbbi pár évben kezdtek megjelenni. Bár a szegmens meglehetősen szűk, a célcsoport nehezen definiálható, a loft lakásokra óriási kereslet mutatkozik. A kínálat hiányát felismerve pár hónapja kezdett egy loft lakáskomplexum kivitelezésébe a pesti rakpart északi végénél egy angol beruházó cég, de a Duna másik oldalán is folyik már egy hasonló jellegű beruházás.

Az újpesti bőrgyár épülete felújítás után magánszemélyek kezdeményezésére a MEO Kortárs Művészeti Gyűjteménynek adott helyet. A Bocskai út végén külföldi befektetők révén kapott új funkciót az anno textilüzemként, majd később vegyi üzemként hasznosított, a beruházó által Dorottya Udvar névre keresztelt irodakomplexum a maga 27 ezer négyzetméterével.

Magyar befektetői csoport építi (át) a budapesti irodapiac következő loft irodaházát. A Lágymányosi híd pesti hídfőjénél, a Könyves Kálmán körút és Máriássy utca által határolt területen, a volt Borjúvásárcsarnok revitalizációjával kerül kialakításra a Máriássy Loft. Az 1927-ben emelt épületet napjaink követelményeinek megfelelően korszerűsítik, a védett csarnoképület stílusos átalakításával mintegy 3200 négyzetméter első osztályú irodatér alakítható ki. A csarnok nagy belmagasságát egy galéria osztja meg, a középen végigfutó üvegsáv pedig gondoskodik a természetes fényről. Az épületet a fényes, nagy belmagasságú belső tereken kívül a rendkívül kedvező térkihasználtság is jellemzi. A fejlesztő az irodai hasznosítást tekintve alapvetően két szegmenst célzott meg: egyrészt a költséghatékony megoldásokat előnyben részesítő, egyterű irodatereket igénylő, call centert, back-office-t működtető cégeket, másrészt az egyedi és “trendi” kivitelezést kedvelő, a cég arculatára szabható irodai tereket preferáló vállalkozásokat.