Loft irodák – excentrizmus és hatékonyság

Az angol értelmező kéziszótár a ‘loft’ szó jelentését, mely egyébként egy, a “lift” = “emelni” szó jelentésével egyenértékű ősi angolszász fogalomból ered, következőképpen definiálja: “nyílt tér a ház felső szintjén, közvetlen a tető alatt”.
Az angol nyelv a korai időkben ezen épületrészekre a ‘loft'” mellett az ‘attic’ fogalmat is használta (‘Attica’ = ‘a legmagasabb’) de az utóbbi időben a modern szóhasználatban a lakásokká és irodákká konvertált főleg ipari létesítmények kapcsán a két szó jelentése eltávolodott, a ‘loft’ –tal összefüggő képzettársítás manapság egyértelműen egy racionálisan hasznosított térre utal.

Az eredeti funkcióra igénybe nem vett gyárépületek és raktárak loft irodákként és loft lakásonként történő hasznosításának ötlete a 70-es évek Angliájában, Manchasterben és Liverpoolban fogant. Az angol textilipar tradicionális központjaiban a hanyatlás jelei már az 1920-as években mutatkoztak, ettől az időponttól az iparág nem talált magára, sorozatos csődök, gyárbezárások jellemezték. Zömében az olcsó Távol-Keleti áru beözönlésének köszönhetően 1971 és 1981 között Manchaster 50ezer munkahelyet veszített. Időközben kezdtek új üzleti szegmensek megjelenni, az ennek köszönhető munkaerőigény Manchaster fájdalmait enyhítette, Liverpool esetében a helyzet rosszabb volt. A kikötőváros dokkjait üzemek és raktárak koncentrációja jellemezte, s a gyarmatosítás végével, ill. a konténer hajók megjelenésével ezen komplexumok sorsa megpecsételődött. A tömeges gyárbezárások miatt az ingatlanokhoz jóval piaci ár alatt lehetett hozzájutni, így a még a néha tetemes felújítási költségek és fizetőképes kereslet gyengeségének ellenére is pozitív szaldóval lehetett beruházásokat realizálni. A későbbi konjunktúra egyidejűleg a népesség növekedésével járt, a tradicionális lakóövezetek folyamatosan érték el az ipari zónák határait, így a loft ingatlanok lakó és irodai célra történő kihasználása egyre kézenfekvőbbé vált. A loft épületek, melyek a lakás és irodai funkción kívül a szórakoztatóiparban is kezdtek teret nyerni, egyre népszerűbbek lettek Londonban és más angol városokban, de elterjedtek az USA-ban, Németországban és Hollandiában is.

Magyarországon az első loft beruházások az utóbbi 5 évben kezdtek megjelenni. Az újpesti bőrgyár épülete felújítás után magánszemélyek kezdeményezésével a MEO Kortárs Művészeti Gyűjteménynek adott helyet. A Bocskai út végén külföldi befektetők révén kapott új funkciót az anno textilüzemként, majd később vegyi üzemként hasznosított, a beruházó által Dorottya Udvar névre keresztelt irodakomplexum a maga 27ezer négyzetméterével. Bár a szegmens meglehetősen szűk, a célcsoport nehezen definiálható, mégis a loft-lakásokra óriási kereslet mutatkozik. A kínálat hiányát felismerve pár hónapja kezdett egy loft lakáskomplexum kivitelezésébe pesti rakpart északi végénél egy angol beruházó cég.

Magyar befektetői csoport által kerül megvalósításra a budapesti irodapiac következő loft irodaháza. A Lágymányosi-híd pesti hídfőjénél, a Könyves Kálmán körút és Máriássy utca által határolt, gépkocsival és tömegközlekedési eszközökkel egyaránt könnyen megközelíthető területen a volt Borjúvásárcsarnok revitalizációjával kerül kialakításra a Máriássy Loft. Az 1927-ben emelt épület napjaink követelményeinek megfelelően kerül korszerűsítésre, a védett csarnoképület stílusos átalakításával mintegy 3200m2 első-osztályú irodatér alakítható ki. A csarnok nagy belmagasságát egy galéria osztja meg, a középen végigfutó üvegsáv pedig gondoskodik mindkét irodaszint elegendő természetes fénnyel történő ellátásáról. A középső folyosó oldalról szintén üvegfalas megoldással kerül elhatárolásra, így világos közlekedő terek alakulnak ki. Az épületet a fényes, nagy belmagasságú belső tereken kívül a rendkívül kedvező térkihasználtság is jellemzi, 6-7 m2/fő irodai elhelyezési lehetőséget kínál anélkül, hogy az irodaterekben dolgozóknak zsúfoltság-érzete lenne. A fejlesztő az irodai hasznosítást tekintve alapvetően két szegmenst célzott meg: egyrészt a költséghatékony megoldásokat előnyben részesítő, egyterű irodatereket igénylő, call centert, back-office-t működtető cégeket, másrészt az egyedi és trendi kivitelezést kedvelő, a cég arculatára szabható irodai tereket preferáló vállalkozásokat. A Máriássy Loft egyébiránt kitűnő alternatívát jelenthet olyan bérlők számára is, akik bemutatóterem, vagy egy ingatlanon belül létrehozható kombinált kereskedelmi és irodai funkcióra kívánnak igénybe venni egyedi jellege miatt jól látható, kitűnően beazonosítható, nagy reklámértékkel bíró ingatlanokat. A Máriássy Loft flexibilis megoldási alternatívákat kínál, a szokottól eltérő igényeket is maximálisan ki tudja elégíteni, a lehetőségeknek csak a kreativitás szab határt. Az optimálisan kihasználható terek mellett a loft irodaházak és a loft lakások a szűken vett funkcionalitáson túl egyfajta életérzést és egyéniséget is sugároznak. A nagy, fantáziánk szerint tagolható és berendezhető belső terek pedig a szabadság érzetét keltik.

Takács Róbert – vezető tanácsadó, Iroda Divízió